Felkelek egy nap és azt látom magam körül
Mindenre amire ránézek, az mosolyog és örül.
Lábamat lógatom az ágyról és csak nézek
Még csak most veszem észre, hogy valahol vérzek.
Nem is érdekel,csak nézem a lábam, ahogy ázik,
A vérem közben sós könnycseppé válik.
Keresem a tócsát, amibe potyog a könnyem,
Most veszem csak észre, a levegõ folyik a földre.
Odatartom a tenyerem,hogy elkapjak egy cseppet,
És közel hajolok, hogy ott emléket keressek.
Homályos képek,remeg a csepp,
A kezem ügyébe akad egy ecset.
Megfogom azt és belemártom a könnyembe,
Az csak elkezd festeni, egyre könnyebben.
Az átlátszó cseppbõl színeket varázsol,
Az egész életemben mindent bemázol.
Miközben a szivárvány színeivel játszik
A földön a könnytócsa már nem is látszik
A szívem közben egyre színesebb lett,
S ehhez csak ez a könycsepp kellett.
