|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szemedben látom, könny ragyog,
nem éred meg a holnapot.
Csitítsd le síró szívemet,
különben meghalok veled.
Viszed magaddal álmaink,
örökké forró vágyaink,
Szívedben lüktet a halál,
nemsokára rád is talál.
Szemed azt súgja búcsúzol,
remegésed most elcsitul.
Kezed félve szorongatom,
neved zokogva suttogom.
Ajkam az ajkadhoz simul,
utolsó csókunk elvadul.
Gonosz halál már fogva tart,
vérzõ szíved szívembe mart.
Égbe szálló vallomások,
gyémántfényû csókok, álmok,
megmaradnak hû szívünkben,
összebújva, elveszetten.
Harmadnap majd ránk találnak,
sírnak, félnek, kiabálnak,
mosolyogva, szánva õket,
leejtünk egy gyémántcseppet. |
|
|
- szeptember 17 2008 08:45:06
Kedves Magori Bea!
A meghalás helyett vígasztaljátok meg egymást, hogy ne sírjon értetek senki sem!
Egyébként jó a versed, jók a rímek, bár a versszak elsõ sora nem mindenhol ugyanannyi. De ebbe a hibába mindannyian beleestünk már.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 17 2008 17:20:52
Szia Bea!
Ez jó! Szépen indítasz. Remélem a halál csak képletes. Mire lehetsz képes, ha élni akarsz?!!! Akarj!!!  |
- szeptember 17 2008 21:11:40
Ne aggódjatok élek és virulok, de néha ki kell magamból írni a szomorúságokat is, h legyen hely a boldogságnak Koszonom a hozzászólásotokat.
ui: Imádok élni |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
