|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Úgy zokogtam utánad, ahogyan rég.
Elborított emléked. Kétségbeestem.
Próbálnálak elfeledni, de nem lehet.
Meddig kell hazugságban élni még?
Hiányzol! Már három éve ugyanúgy.
Mindenkinek jár egy második esély.
Én nem kaptam. Mindhiába kértem,
Drága, hogy a kezed felém nyújtsd!
Kérlek, oldozz fel büntetésem alól,
Add vissza nekem szemed csodáját!
Ha nem teheted, engedj meghalnom.
Kínoznak a titkok, el kell mondjam,
Feketén-fehéren le kell, hogy írjam.
Szeretlek, édes, szükségem van rád! |
|
|
- augusztus 24 2008 15:36:46
Olvasásod után azt hittem, én vagyok a szerencsés, de dühöm csak nõtt, nõtt, nõtt....  |
- augusztus 24 2008 21:19:37
ha a másik felem elveszett,mert már nem árva a keze nélkülem,talán nem is érdemes ennyi szépséget áldozni rá....ha a szavak simogatni tudnának,érezné s melletted lenne..nekünk viszont öröm minden "bánatod"s veled érzünk.   |
- augusztus 24 2008 21:38:42
Fájón szépen öntötted újra versbe bánatod... úgy látszik, rettenetesen nehezen múlik, és az illetõ pótolhatatlan. De hidd el, nem az - bár tudom, ezt ilyenkor hiába mondja akárki... |
- augusztus 25 2008 09:17:36
Kedves Loretta!
Remélem, akit nagyon szeretsz, ahhoz is eljut ez a kérés!
Vannak nagy szerelmek, melyek sohasem múlnak el!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 25 2008 10:03:27
Köszönöm kedves hozzászólásaitokat! |
- augusztus 25 2008 16:16:01
Ez gyönyörû...hasonló érzéseim nekem is voltak...de hidd el elmúlik..csak idõ kell hozzá..Addig pedig segít az írás,könnyits a lelkeden mi csak örülünk neki |
- augusztus 26 2008 10:05:52
Köszönöm, Roni. Sok idõ... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
