|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
_Ha majd kopogtat a nyár vége az ajtómon, én kinyitom az előtte. És belém állít majd egy kést.
... De legalább Ő megtalál.
Ha majd végre nyár lesz, fogom a fekete bőröndöm, veszek egy elemes rádiót és elteszem. A fogkrémet és a fogkefém, némi váltás ruhát is. Kifekszek a vadvirágok közé a rétre és zenét fogok hallgatni hátra lévő időmbe. Cigarettacsikkekből házat építek, mákteát fogok inni minden este. Fürdeni ahhoz a nőhöz fogok bekéredzkedni aki aznap este ott volt. Én nem fogok többet várni... Ha nem várok már semmit, akkor boldog is lehetek.
Nem?
Majd mikor az ősz első levelei lehullanak, kimegyek a szomorúfüzek alá, és megölöm magam. Ott fogok feküdni, hervadó százszorszéppel a hajamban. A Rádióban a Szomorú Vasárnap fog szólni... Ha egyszer mégis arra jár valaki - történetesen Rád gondolok - látni fog holtan, a földön fekve. Mosolygok majd, mert boldog voltam. Rozsda barna lesz a szám sarkára száradt vér. Ő visszamosolyog, megnéz jól, s ott hagy.
Többet nem lát senki...
Mikor megint eljön a nyár, elfújja a szél a testemről a leveleket. Csontjaim a földel fognak beszélgetni. És talán akkor, de csak is akkor, és csak is Te újra arra jársz. Hozol majd megint virágot, mint akkor este, mikor az a nő is ott volt.
Elhervadnak a virágok megint. Csontjaim újra mosolyognak mint aznap délután a szám. Többet virágot nem kapok, mert Te is mosolyogva, rozsda barna véres szájjal fekszel mellettem, és ránk hullanak a cigarettacsikkek.
- THE END - |
|
|
- március 06 2009 11:13:02
Köszönöm Szépen!
Egyébként Nem ismerem. |
- március 06 2009 15:50:12
ez k*vajó! |
- március 06 2009 18:10:01
Köszönöm Ám =) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. november 14. szombat,
Aliz napja van.
Holnap Albert, Lipót napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
