|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Kesergés
Városok múlnak, emberek halnak. Gépezetek fejlődnek. Emlékeink fogynak.
Ordít a por, a nép, az állat...mikor víz forr a lelkünkben.
Hova lettél világunk? Gyermekké tettél, de nem örzöl, hajítasz a távolba.
Akarjuk a muzsikád szellemét, fáradságod legyőző dühét.
Akarjuk újra azt a dühöt ami benned volt és van, mert vagy.
Anyánk vagy minden felett!!!
Lekopott arcok sóhaja!
Hol vagy te ember ki igazságot szolgáltad, s végig kíséri e - percek múltjait?
Hol vagy? Te ember, kinek nem kell az ami volt...
A cívilizációt lecsökkentjük évekre. Az éveket napokra. A napokat órákra.
A perceket, pedig hibákra...
Mert mind hibásak vagyunk…
Mi történik ezekben a percekben, senkít sem érdekel. Múlnak a napok.
A mi napjaink, a megbocsátasink, az emlékek, mert akarunk...
Vagy fogunk akarni, mert kell!
Nincs nap, teendő nélkül. Nincs nap, napnyugta nélkül!
Mindenki vergődik a kaszaboló térerők ágai között.
Mindenki tűzök között égne el, de nem lehet.
Emlékszünk, amikor a nap keservesen hiányolt minket, mert mi hiányoltuk őt?
Elmúltunk a múltba keverve, mint sötétség a holdfénnyel keverve.
Gazdag síkítások és éjjeli beteg sóhajok egyvelege.
Mi a horízonton vagyunk. Sem holtak, sem lelkek nem vagyunk.
Ami adott, rontjuk, facsarjuk, ontjuk vérét.
Mi vagyunk azok akik felteszik a kérdést, kik vagyunk mi?
Mi mulasztjuk a tegnapot, s nem hozva létre a jövőt.
Mi állunk ellen a néma sikolyoknak.
Mi fulladunk bele a mába.
Mi halunk meg.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
