Fontos az, amiről tudom hogy nem te vagy,
Kevesebbnek éreznélek akkor, mikor mindenhol te vagy
Ha szomorú vagy, akkor az érdekel miért,
Ha vidám, akkor arra gondolok, hogy inkább kiért,
Semmivel sem vagy nagyobb mint az élet
Gúnyos voltam, de igazából féltem,
Kívánságokat, kedves szavakat
Sírással oldanám meg, de haggyuk a romokat
Haggyuk azt, ami lettem,
Keressük meg inkább azt akibe beleszerettem
Még mindig nyálas, ellenkezik mindennel amiben hiszek
De ha nem figyelek rá, újra beléd szerethetek
Nagyon hiányoztok, te is meg te is
Tavaszt mondd, rám szól a generális,
Menj már te szerencsétlen
És kiváncsi rá hogy mi történhet
Nah valami ilyesmi történt akkor is,
Azt hittem elveszítehetlek, nem voltam normális
Ha vigyázzban maradok,
Talán még most is tiéd vagyok
Egy madár alatt vagyok, fejemen fák
Imádom, akkor is imádom a tavasz szagát