|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Nem vár,értük jutalmat,
Önmagában való elismerés
Több, mint azok adhatnak,
A szerény poétának ! |
|
 M
Fáj a tavasz,
fáj a nyár,
őszi idő
fáj a táj. |
|
 M
Megy le a nap és szép kék vásznat fest maga után,
Itt maradnak, tündökölnek a csillag, tán’ furán.
Ezeregyéjszaka életre kél, eljött az ő ideje…
Így majd megmutatja, hogy mi az éjszakai mese léte… |
|
 H
Téblábolok ma Betlehem körül:
mit kezdjek jászollal, gyermekkel,
pásztorral, bölcsekkel;
angyalok kara is minek örül? |
|
 V
benne hit, szeretet
békénk és reményünk,
kincsként megőrizzük,
így hat őszinteségük
|
|
 V
Közeleg a karácsony
szép ünnep a világon
együtt ünnepel család,
közösen mondanak imát. |
|
 V
Fényes legyen utunk,
Amerre csak járunk,
Szeretet melege,
Járja át világunk! |
|
 V
Hetven éve, hajnal négy-huszonháromkor, élet jól elkapta a grabancom!
Egyedül voltam, sorba állított, pedig láthatta, nem rakoncátlankodom…
Nem is vettem észre, amikor erős hajókötél-gúzsba kötött!
Nem tudom ma sem, miért bánt velem így, szerintem nem vagyok lökött. |
|
 Sz
ki tudja hány fát vágtak már ki
törvények közlönyeihez
ki tudja mennyi olaj ég el
slágerek terjesztéséhez
|
|
 Sz
Rám emelte két szemét -
benne láttam életét
s míg suhant e tájon át,
könny áztatta út porát.
|
|
 H
Aszottan szikkadt
A színes levélavar.
Szél, bús nótát hoz. |
|
 V
Mezők, csavargó szellők,
Kalász leng, nyári kéj,
Suttogtak halkan erdők,
S oly holdas volt az éj.
|
|
 Sz
Az est meleg kenyeréből
szeleteltem vacsorám,
bort öntött kelyhembe álmom,
illatos fűágyon töltöttem éjszakám.
|
|
 Sz
Mélán kószáló „Szendvics embert”
nézem, s a siketítő hangzavart
felülíró hegedűszót hallgatom,
miközben szomorúan konstatálom:
|
|
 M
Pince szag volt tömjén helyett,
könnyek megeredtek,
ilyen szomorú karácsonya,
nem volt senkinek ! |
|
 Sz
Elfáradtam már dicsérni
és csillagokat sem akarok,
én nem azokhoz tartozom
aki sokszor üresen gagyog.
|
|
 Sz
Magyar vagyok, magyar vagyok,
magyarnak születtem.
ahogy másutt, kék vagy felhős
volt az ég felettem.
|
|
 M
Szállong a hópihe békésen, szelíden, csendben,
Vajon nyugalom és szeretet van oda fent a mennyben?
Lent kacsint a karma, remény, álmok, majd a végzet,
a természetet szereted te, ugyanúgy, mint ő téged? |
|
 Gy.
Korgó gyomorral születnek a nagy gondolatok,
De jó lenne egy nagyot zabálni, de kukázok…
Korgó gyomorral nem lehet semmilyen háborút megnyerni,
De jó is lenne, nagyot enni, ücsörögni, nem lelőni… |
|
 V
Hogy lesz ebből karácsony,
előre még nem látom,
deres lett a kabátom,
szívemet nem találom. |
|
 M
Becsukott szemel
magamba nézek,
élvezetem csak képzelet, |
|
 Sz
Dacol a tél, dalol a szél,
a duci hóbunda elalél.
Alszik a róna, alszik a hegy,
már nem füttyög a vörösbegy.
|
|
 Sz
Szomorú fűzfának
lehajlik az ága,
de nem olyan mégsem,
mint, akinek meghalt a párja.
|
|
 Sz
De jó is volna,nevetve élni
Mindenen szívből nevetni
Kinevetni,az egész Világot
|
|
 M
Nem múlik, áll csak az idő,
S mi húzunk rajta át;
Egy fogadó mindössze ő,
Mi benn – vándorbarát. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
