|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Hogy ............. is szólítsalak?
Lelkem? ......... Igen, mert az
Vagy nekem! ..... Lelked már,
Lelkemmel él... ...... Bennem. |
|
 M
Eső után találkozott
két gyümölcsféreg,
Egyik sovány, másik teltebb,
eszmét cseréltek. |
|
 M
Sarkamon kiszakadt hólyaggal,
Jobb jövőre vágyok, híg aggyal...
Kellene őr-angyal. |
|
 M
A török kebab árushoz együtt oda mentünk
és mindketten ott egy-egy kebabot megettünk,
habár ebédeltem, vele én mégis ettem
utána két nagy korsó korsó sört rendeltem. |
|
Angyali arcodon lágy mosoly,
körötted talányos ködgomoly,
szelídség tükre a két szemed,
fölötted csillagok fénylenek. |
|
 M
Igyunk barátok,
Szóljon a zene!
Halljuk hogy száll ki a lelke. |
|
 M
Megfogtam kezedet, simitsd meg orcámat,
Könnyező arcomra csókold meg mi fájhat,
De megmondom szavaim, éltemben mielőtt,
Engem is úgy várnap vasárnap délelőtt. |
|
 M
Korhadt faágon,
Újra lóg, köd fergeteg.
Hívatlan vendég. |
|
 M
Életünk hajnalán,
te, kisbabát vártál
S világ legszebb,
kismamája voltál |
|
 M
Valami mindig történik
Minden egyenes görbe lett,
ha észre is veszed,
ellene nem sokat tehetsz, |
|
 M
Ragyogj te is parányi, kicsi reménycsillag,
itt vagy a szívemben, minden áldott nap!
És ha egyszer betöltöd, lelkek vágyait,
akkor válnak valóra majd, legeslegszebb álmaid.... |
|
 M
Földön járó emberek közt
Ugy sincs a ki vigasztalna,
S hogy elhagytam, elkerül most
Az élő isten irgalma. |
|
 M
Hol van innen?
Hisz itt kéne még lenni,
Élve s holtan, egymást féltve,
Kezek közt elveszni. |
|
 M
A Tejút felettünk kozmikus hídként
szeli ketté a fekete világűrt.
Ámulva bámultam kicsiny gyermekként,
a lelkem mint mindig annak is örült. |
|
 M
Azok, kik így élni látták, nem hittek,
hogy ő, egy volt ezzel az egésszel;
mert ezek; ezek a mélyek, ezek a rétek
most arcává váltak ezek a vizek. |
|
 M
Csak ..... egy életed van,
Vigyázz, .... hogy éled le.
Túl rövid ........ elröppen, |
|
 M
Alkonyatban erő, bús harmatban élet,
tiszta szívben lélek most már csoda szép lett.
Közel jött az éjjel, harmatcseppje fény, s jel,
és ragyogás az égen, a csodákért felel. |
|
 Gy.
Így hát még ma is csak cipzáros nadrágjaim vannak
de legelább bennük, nem tűnik a hasam olyan nagynak,
ehetek akármennyit mégsem fogyok le egy kilót sem
szeretem a magyar kosztot és biztos ez lessz a végzetem.
|
|
 H
Huh, hiába csak szemerkél az eső, de már hideg!
Sétálni ilyenkor… az egész környezet már rideg…
Huh, hiába csak szemerkél az eső, de már hideg! |
|
 H
Őshonos fák, bokrok között,
vijjogva vércse köröz.
A tisztáson mókus játszik,
társaival bújócskázik. |
|
 H
Kutatlak álmaimban én,
Mint gyertyát: csillagot gyújtottam,
De reggel boldog mégsem voltam,
Mert nem vagy, nem vagy az enyém... |
|
 H
Kezdettöl fogva hajszoljuk
a nem létező infinitet, ami
megnyugtatná lelkünkket ! |
|
 H
Elállt a szélvihar. Csendes az erdő.
Cseppekben hull még a fákról az eső.
A sötét mélységből felszáll a pára.
Közelgő éj leple borul a tájra. |
|
 Gy.
Megláthatom én is,
Az égen a csillagot,
S azt a szívet is,
Mi tán nekem ragyog. |
|
 Gy.
Így találom meg ma, azt a drága kincset,
mely szemben minden múlttal, most betölti a lelket.
Kezem - kezedhez ér, és nem lesz többé kérdés,
hogy megérte az árral szemben, a kitartó evezés. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
