|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
 T
amit örökül hagyott neked |
|
 T
De kevés, az önzetlen, aki segítene,
Hogy másnak is szebb legyen az élete.
|
|
 T
Kegyetlen
Láng-nyelvvel
csörtetek
|
|
 T
Egy csepp földet kerestünk,
Soknak kellett az is. |
|
Nézel, és mégsem látsz.
Legalább nézel engem?
C |
|
Tûz vagyok melyet víz nem olt,
C |
|
De ahol csak sivárság és pusztaság jellemzõ,
Ott szív sem létezik, sem érzések.
C |
|
A cseresznyefa most újra virágzik,
C
|
|
A fák felett égõ testek jelennek meg
A völgybõl lángolva felemelkednek -
|
|
SZERETNÉM A SORSOM
TE KEZEDBE ADNI,
C
|
|
Béke borítja le védõ szárnyait.
Elringat a perc;
C |
|
Megõriz mindent a gondolat,
Elrejt, mint apró szószedet magában,
C |
|
 T
Betörni zárkózott kicsiny várába. |
|
 T
Ölel a vén folyó ,
vize
most nem háborog, |
|
 I
Hol vagytok, szép szavak?
Távoli tompa ködbe
burkolják hitemet. |
|
 I
Lassan mozdulunk együtt,
szívünkhevesen dobog, |
|
 I
-tekintet merev,
nedves szemmel néz,
remeg a kéz. |
|
 I
Egyre csak egyre csak ÉRTED baktat a hexameterrel
a lusta jambusok nyomán a vérvirágos, árva toll, |
|
 I
Pilláid köz't szökkent az éj
ne fordulj hátra
hisz' búcsút intettél... |
|
 I
Önmagamért szeress, amilyen vagyok , |
|
 I
Viharba verten tobzódunk
Vitorlát bontunk, s elhajózunk |
|
 I
Mit ér az ember, ha embertelen?
A kegyetlen ember boldog nem lehet. |
|
 I
Gyermekem ölelem, ölelem õseim, |
|
 I
Arcom simaságát szirmaikban vetítik,
S mind egy csokorban: |
|
 T
Elõttem az arcod...
Minden kis barázdában
A szomorúság lakik |
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
