|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Lépteid
könnyű
szárnyon
billennek,
|
|
 H
Még most is mikor a régmúlt emlékébe zuhanok,
S a kötelező szerep megfagyaszt,
|
|
 Gy
Egyre közelebbről jöttek a hangok,
lágyan átöleltek, hűsítve homlokod,
szemedet behunytad, s hagytad,
hogy átjárjon, akár friss fuvallat, |
|
 Gy
mikor én még ágyban vagyok.
Rád gondolok. |
|
 Gy
Ajkad közelít,
Remegő enyémhez,
Fellobban a tűz,
S szinte megéget.
|
|
 M
Míg könnyem ömlik
Zafír szememből
Szökik álmom |
|
 M
Az éj jótékony sötétjében sebesen rohan,
a felhalmozott gondolatoknak, vert serege.
A vágyak diadalmaskodnak és távolodva,
testből, éhes, girhes ordasként virrasztanak. |
|
 M
Lágyan ringó víztükörből születtem,
Selymes hullám ölelésében szépítkezem.
A Hold acél fénye kíséri útjaim,
Tisztára mossa ruhám ezüst fodrait. |
|
 M
Szírtek mélyéből törj elő,
Lelkem, büszke madara,
S vidd hirül mindenkinek,
Megkezdődött az Úr hajnala! |
|
 M
- A Lány, csak mosolyog; kényezteti magát
vidéken, de visszatér hamar:
Neki a szeretett Nagyváros
úgy kell, Ahogy Van! |
|
 M
Szívem tele van kívánsággal,
nem akar betelni az irántad érzett vággyal,
mindent szeretnék tudni rólad,
ott lenni mindenhol, ahol Te vagy, |
|
 H
A franciacipőm és a franciatanár egy időben
lépett be az életembe. Rég nem szerettem akkor |
|
 H
Kirándulásaim, üdülésem
Emlékeit sorra felidézem.
Regélek most mátrafüredi
Bene vára történetéről.
|
|
 H
Itt egy összetört szivecske,
Ezt vajon ki tette?
Csakis egy olyan ember, kit szerettek.
|
|
 H
Halált hozó hollók harsongak, |
|
 M
Engem a szív érdekel,
Máshol az ész énekel.
Nemcsak szívem, eszem van
Úszok én egy csónakban. |
|
 H
Akácillat táncol a levegőben
s hegedül a hold
Csillag ragyogásban ringatóznak a felhők
Gondolkozok az életen, sorsomon
|
|
 H
Balga, ki letaglózván, még önként talpra áll,
s gyötrelmekért cserébe, nem kér kegyes halált.
Folytatva földi létét, még tovább menetel,
sírhant hívó szavára, gyáván nemmel felel.
|
|
 M
Hallod a sóhajom
mély suhogását?
Ízleld testem pihe
könnyű szárnyát! |
|
 M
A féltékenység halálos szilánkja
Ereidet menthetetlenül átvágta.
Szemeid elé éjsötét köd ereszkedett,
A bosszúvágy hatalmába kerítette hiú szívedet. |
|
 A
álmomba
szárnyam is nőtt
olyankor
felülről néztem
|
|
 A
Az ágyunk szélére ült, s türelmesen várta,
mikor szólunk hozzá, végre-valahára
|
|
 M
A porladó földi lét
közepére állott,
S hirtelen kézenfogta
a nagy világot.
|
|
 A
Táncolgató légy
nyoma fehér papíron –
nyomtalan írás.
|
|
 A
Kedves Nagyi, eljött a nap,
már nagyon vár az iskola.
Köpenyt teríts a vállaimra,
s bátrabban megyek majd oda.
|
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
