|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 A
A háború végére a magyarok legyőzöttek,
Ezért aztán a népünkkel úgy is viselkedtek.
Több ezer embert vittek „málenkij robotra”,
Kényszermunkára, a „fényes” Szovjetunióba. |
|
 M
Megint itt az iskolában,
Nézzük mit mond a tanár,
És rájövünk, hogy nem is értjük,
Azt amit itt hadovál. |
|
 M
Ezért a férj, elég gyakran,
A kocsmába köt ki,
Az itallal, haverokkal,
Magát jobban érzi. |
|
 A
Nem történt semmi
csak, pofára estek az álmok,
a tegnap sírt, zokogott, |
|
 A
Szívó erejükkel magukba vésnek.
Elvérzek.
Halódó szívem utolsót téved:
Szeretlek... |
|
 A
Pihenj csak nyugodtan,
Úgyis Rád fognak találni holtan,
Ha nem kezdesz el valamit,
Majd a sírodra iskolát alapít, |
|
 M
Már éjfélre jár.
A temetőben senki se jár.
Csak én vagyok fent az élők közül,
És lebegő holtak vesznek körül. |
|
 M
Van álmos könyvem,
Megmondom jövődet.
|
|
 M
A rozsdaszín, törtarany levelek,
ebből készül avar szőnyeged.
Az égen torlódó sötét felleg,
rád szitálva hullik, mint permet. |
|
 M
Egy Földlakónak
Egy élet, és Egy halál jár!
Repeta? - ritkán
|
|
 A
Már megint fáj valami!
- Újra négy óra ötvenkilenc perc...
- Utállak "RACIONALITÁS"! - |
|
 A
Rossz szándék a temetőbe
Nem járhat, míg ott van ő, be.
Nem rontja szentségtelen kéz
A régi sírok sima kövét. |
|
 A
Fájhat a csend és fájnak a szavak.
Tenyeremből kirepültek a fecskék.
Őszi lombhullató dombtető hegyén
pirosló mosolyod egén találtalak.
|
|
 A
Verses videóm...
A vágy varázsa...
|
|
 A
Feljön a Nap, majd lemegy újra,
Elpusztul az erdő, s megnő újra, |
|
 A
A dzsungel sűrűjéből egy oroszlánt elvittél
Nem nagyon hiszem, hogy ezzel te jót tettél
Vagy te vitted el vagy csak utánad ment
Ezzel mi volt egykor, elveszített mindent |
|
 H
Nyárfa erdő közepében
éldegél egy öreg-néne,
lánya s az unokája.
Reggelenként nagy a lárma, |
|
 H
Életünk omló fala,
mint hervadó ibolya;
liliomos éjszaka,
nehezedik a föld szaga.
|
|
 M
Én csak csendben mosolygok,
Csak csendben ölelem álmaid,
S festem ezernyi élő színekkel,
A hajnalok csókjával élő tájaid! |
|
 M
Pöttyös ruhája a szélben
Borzolja lelkemet, érzem.
Oly messze jár a pillanat
Már nem kelt bennem álmokat. |
|
 M
Elmentem sétálni és meditálni.
Agyamat szellőztetni, átmosni.
Annyi minden jutott az eszembe,
Számtalan vers röpködött fejemben. |
|
 M
Sötét szárnyak suhognak....a sóhajok elolvadnak...
Kitaszított lelkek...a semmit markolnak...
Csámcsogó nihil..........mi törvénybe foglal...
Lappangó repülés...mi...odaaszal... |
|
 M
Mosolyom elfeledtem már tudom,
De talán még vissza jön gondolom,
Várni Rád érdemes nagyon,
Gyere várom a pillanatot nagyon. |
|
 M
Könnycsepp leszel szememben,
halk sóhaja bánatos lelkemnek.
Csillogó ékkő a szivem rejtekén,
mely néha-néha emlékezni hiv. |
|
 A
Elűzte az ősz a nyarat,
Szerelmet, reményt,álmokat.
Elhervadt a remény piciny virága,
Elillant aszellő lágy simogatása. |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
