|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Járdán a rozsdás
Levél nyakamba hullik.
Ősz, már közeleg. |
|
 H
Anatoliában a hatalmas Sófiában,
álmélkodva álltam,mindent megcsodáltam,
ilyen remek mesterművet régen láttam. |
|
 M
Viharos nap volt… Jár a szomszéd óra,
Csepeg az olvadt jég az ablakról.
A kisasszony csipkét ver, s böjtvég óta
A párkányán kinn tengelice szól. |
|
 M
halált-hozó madár,
gyász, ha válladra száll,
holló dalolja kár, kár,
hess madár, hess madár! |
|
 M
Halvány nyirkos levegő lebegett, ritka és ízetlen,
Deres szemhéjak húzódtak a serdülőnek szemtükrében,
Óráról órára cinikus sors eladni látszott,
Egy erőszakos árverése annak a lánynak, aki mellettem volt. |
|
 M
Esőcseppek hullnak… Edit vagy?
Mennék esőben is, de hol vagy?
Lenne kapcsolatunk,
Életbe indulunk… |
|
 H
Szeretem, ahogy rám nézel,
Amikor a tekinteted felém mered. |
|
 H
Miről írhatnék verset?
A boldogságról, ami múlandó,
és sokszor okoz gyötrelmet
és soha sem maradandó? |
|
 M
mindent elmondhatsz: kézzel, mimikával,
ne félj, hogy félreérteném.
Értékes a beszédes némaság,
ki nem mondott szavakból szól |
|
 M
Sötét bármilyen,
Utat mutathat mécses.
Ki gyújtotta meg? |
|
 M
Aki nyaklevest kap, pofon vágják,
akinek szája jár, sokat beszél,
akinek feje fő, töpreng megoldáson,
akinek viszket a tenyere, ütni készül, |
|
 M
Még ha el is távozol,
Még ha el is hagysz te engem,
Bár átkozlak valahol,
Istennő maradsz, szerelmem. |
|
 H
Megint lehullt az első hó
megenyhült a zimankó
csikorgó, vacogtató
szívet. lelket sanyargató |
|
 H
Eljött értem
életem gyertyája csonkig égett,
pislog a láng, elfogyott az élet.
nehéz elfogadni, tiltakozom, |
|
 H
Ajtóm előtt állt
beengedem Istent
fejet hajtok-
áldásod kérem Uram. |
|
 H
Hideg erdőben
Vagyontalanság az úr!
Meztelen bokrok. |
|
 H
Szánkóztunk a hegyoldalon
valami feltünt pirosló arcodon.
Nem a hideg, amit érezni lehetett,
kettőnk szive,együtt melengett. |
|
 H
Könnyűvé vált a fáradt tested,
hamuvá lettél, jó anyám,
pihenni, mennybe szállt a lelked -
ki fog majd este várni rám? |
|
 M
A mezőny végén voltunk elégszer.
Most is megtelt velünk a fészer,
Isten áldását kérjük -
hogy életünket szabadabban éljük. |
|
 M
Lankán egy nagy, hízott birkanyáj legelész,
Érdekes, a sok birka, mind fölfelé néz…
A fű friss, dús, állat így, nem is csenevész. |
|
 M
Látod, Mama, itt hull a hó,
a fákra könnyű tüll került,
fehér a táj, a szél elült, |
|
 M
Elkortyolt szép remény szaladt fürge széllel
S ablakot nyitottam, hogy vendégül lássam
Érezni akartam,s olyan nagyon hittem
Mint haldokló a végső feltámadásban |
|
 M
Fúj a szél,fújja havat,már alig látni az utat,
Két ló húzza a szekeret,az iga egyre nehezebb.
Ahová mennek még nagyon messze van,mire
Odaérnek már késő este |
|
 M
Januárban mindig fázom
Szürke kívül,s szürke bent
Szavak folynak jégcsap számon
Kimondva a hirtelent |
|
 M
Háború jött,emberek ezrei haltak
házsorok dőltek egymás utánba,
kitúzték a vörös csillagot,zászlót
házakra,az ország házára. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
