|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
hold vékony sarlójába kapaszkodik
éjszakának selymes ében sötétje
emberek éber-álomban figyelik
néma ajkukon kábulat pecsétje
|
|
 Sz
Megint esik,
s a világ, mint ki megkeseredett,
szórja mindenkire a mázsás cseppeket,
nehéz is megállni, hogy együtt sírjunk vele,
|
|
 Sz
Árva alkony omlik a fákra
Keringve, kúszva, fátylat sző a tájra
Szorgos kezei, mint apró fürge ujjak
Az éjt tapogatják, feketébe nyúlnak.
|
|
 H
Visszajöttem, halljam dalod
Akkor is, ha nem akarod.
Néma vagy, mint szótlan virág
Mondok érted én egy imát.
|
|
 Gy
Vidámságot szór a földre,
szürke tájat festi körbe:
hol színesre, hol meg zöldre.
|
|
 M
Elmentem az Ada tóhoz,
mert ott sok hal fogható.
Becsaliztam már a halakat,
de a bozótban valaki matat. |
|
 M
Törvény fakad a fák rügyéből,
tavaszra nyár jön, nyárra ősz,
aki erős, itt az se dőzsöl,
aki győztes, itt az se hős.
|
|
.jpg) V
Szemeitekben megcsillant a fény,a remény
Kínszenvedéses útjáról édesanyátok hazatért.
Nem kérek semmit,mert ez a legdrágább kincs,
Boldog vagyok,meggyógyultam,ettől szebb nincs. |
|
 M
Fogadd el azt, ami Te vagy!
Szeresd magad mindig ilyennek!
Mert kell, hogy önmagad maradj,
s mások is majd, ezért szeretnek. |
|
 M
de valami érik, valami konokul ellenáll
fénypontoz - ellenpontoz, fény vetül
az árnyékvilág meddő kőrakására -
|
|
 M
végtelenített és lágy a dallam talál
okot mint láz oktondi hőfokon
feszül a comb a lábrikra a talpam
mely zsibbad s a lábfej mely hullamerev |
|
 M
Figyelek. Tudom, hogy itt járt
s feltörnek, fojtanak emlékeim,
hasogatva, lüktetve, vérezve fájnak
égetnek felszakadt sebeim...
|
|
 Gy
Végül ..ki vagyok én Neked?
A csended vagyok ,s az életed...
|
|
 Gy
Míg ölel az álom
velem lélegzel
pillád alatt
ott feszül a múlt
|
|
 H
Itt sétálok végre a Genfi-tó parton,
arany nap sugara simogatja arcom.
|
|
 M
Fúj a szél
s nem tudjuk,honnan jön
s vajon hova tart. |
|
 Sz
Egyszer fen jártam az égen,
lehet, hogy álmodtam éppen,
de ott sétáltam a felhők felett,
kergettem az időt, ő meg nevetett.
|
|
 Sz
Te az álmoké vagy, bennük találsz békét,
Közöttük leled meg, szíved menedékét.
Te a régi srác vagy, fény ragyog mögötted,
Ismerted az alkut, mikor megkötötted,
|
|
 Sz
s egyedül hagytunk mint halni a kereszten
a sok isten közt te lennél egyetlen isten
|
|
 Sz
A ravaszdi késő este
kerités mögül leste.
virágok illlata leplezte,
kúszott settenkedve. |
|
 M
Érzem, hogyha könnyezem
Ott van minden könnyemben.
Lelkem repül, mint a sas
Kemény néha, mint a vas.
|
|
 M
K ulcs a mennyországhoz
A z „égi-kincs”- virág,
N apfényes tavasz-hír:
K is "szentgyörgy"-növény. |
|
 M
Lehéjazott sok hagymafej
fehéren csillog, mint a tej.
Kezükben fürgén jár a kés,
halomba nő a hagymarész. |
|
 M
Örömteli hírt hallottam
a hírekben tegnap este,
Megérkezett végre „haza”
az első pár molnárfecske.
|
|
 Sz
Ritkán láttam őt mosolyogni.
Arca megtört, s gonddal volt teli,
mégis azt gondoltam hogy ha engem lát,
majd minden baját egyszerre feledi. |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
