|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Csókolom csendes árnyékodat gondolatommal,
Hogy lényed mozdulatlan maradjon,
Szerelmemnek szele magasban felrepítsen,
Amikor kitárod törekvő szárnyaidat, hogy a szelek hátán uralkodjon. |
|
 H
Fagyot, havat hozott a tél,
ostora, az északi szél
kemény csapásokat mér ránk,
elfogy összes energiánk |
|
 H
Századunk végére
a földi életnek vége.
Vírusok ölik a Természetet,
az életfeltételeket: |
|
 M
Mind elmentek, kik előttem jártak.
Álmomban látom őket, akár az árnyak,
Suhannak, simogatnak, mosolyogva néznek.
Most már nélkülük sodor tovább az élet. |
|
 M
Félreolvastad őt egészen,
Építettél rá – semmiért…
Nem azt szeretted, ki volt éppen,
Azt, akit szemed látni vélt. |
|
 M
Természet, éled…
Erdő és mező, zöldül.
Csillagválasztás. |
|
 M
Egy híres szabóhoz megsebzett szív érkezik.
Könnyes szemmel kéri, hogy a sebét bevarrja!
A szabó szánalommal, de melegséggel figyeli
És megfelelő szálat, foltot a sebére próbál keresni! |
|
 M
Drágám, még mindig várom, hogy jöjj,
A cinteremben gesztenyefák telt árnyékában,
Akik elrejtették a szerelmünket
Annyi keserű éven át. |
|
 M
Elhervadt már a nászbokréta
régen,szerelmünk kitartott hosszú éveken.
A szomj még nincs kioltva,lángol
jobban mint soha |
|
 M
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina,
Lelkemet, lelked nem kívánja?
Jól látom, kidobtál,
Bohócot csináltál… |
|
 H
Május elsején,
a munka ünnepén
a járvány miatt sok ember
munka nélkül maradt. |
|
 H
Válaszokra várva, repül el az élet,
hó olvad fel, és újra, tikkasztó nyár lesz.
Velem van az álom, mely majd valóság lehet,
ha szürke szélben újra, táncolok majd veled. |
|
 H
Kisírt szemmel várom a hajnali pirkadatot,
Mert lelkem hiába várja, sors-pirkadatot…
Kisírt szemmel várom a hajnali pirkadatot. |
|
 H
Nekem?
Nem hiányzik semmi!
Talán egy kis szerelem
és egy kis idő ... |
|
 H
A klastrom portája előtt
Ott állt a koldus, szegény pára,
Éh-szomjtól félholt, meggyötört,
Alamizsnát remélve-várva. |
|
 M
Nincs már tűz,
Nincs már szalonnasütés…
Parti fűz;
Magány-élés… |
|
 M
Nyírfák csupasz ágakkal,
Az alvó erdő szélén
És a holdnak sugarában,
Egy-egy szénakazal, a rétnek végén. |
|
 M
irigylem a madarakat,
ők szabadon szárnyalhatnak.
Nincs szükségük iratokra,
tudományra, ruházatra. |
|
 M
Sziromvirág hulló, hervadt lepel,
földrögökre színes könnye pereg.
Fénylő áttetsző, gyémánt csillogás,
apró gyöngycseppje harmat ragyogás. |
|
 H
Verset írni mindíg is nagy
élvezet és izgalom,
van aki csak szót halomra
hord és izzad. Borzalom! |
|
 M
Minden éjjel, sőt ébren is a virágkelyhedről álmodok,
Minden éjjel beleélem magam, vad románcra gondolok…
Minden éjjel, sőt ébren is a virágkelyhedről álmodok. |
|
 M
Szerelmére vár, hogy karjában tartsa,
A hegynek lába alatt,
Szemeit, melleit...
Hosszan csókolja. |
|
 M
Sinek között elmerengve,
mi volt az élet ebben a kaszt
rendszerben ? |
|
 H
Üres a szívem, sokszor irgalmatlanul becsapattam,
Pedig az Isten látja lelkem, én mindig jót akartam.
Ilyen genyó volt a saját sorsom, pedig épp’ ilyet nem akartam,
Harcoltam is ellene vadul, de csak az lett… fejemet vakartam. |
|
 H
A járdán járnak,
de az idő nem jár,
mégis van időjárás,
nem más, mint légköri változás. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
