|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Sokat gondolok rád.
Többet is mint szabad
Veled fekszem és veled
kelek minden nap. |
|
 Gy
Szállok a felhők ölelő karjában
gyönyörködöm a színek játékában.
Látom a lenyugvó nap sugarát
arcomon érzem a szellő fuvallatát.
|
|
 Z
fölszeletelték, hosszába-keresztbe,
a testes kockák ott ültek remegve,
a teli tányér nagy étvágyat bontott,
majd két ujj közé szorultak a csontok,
|
|
 G
Jó az árnyékban megbújni,
hol ölelhetsz kit szeretsz. |
|
 G
Egy parányi, kedves,meleg kunyhó...
erdővel ölelve, lágy meleget adó...
kilépve ajtaján harmat mossa lábad...
a Nap sugara simítja puhán arcodat... |
|
 G
Mikor leszek újra,
az aki voltam,
igaz lesz-e vajon
amit megjósoltam? |
|
 Cs
idegen vagyok itt
régi angyalok
és
a holnap
vad fantomjai közt |
|
 H
Ne mondd sosem, hogy hűtlenül
olyan hamar elhagytalak!
Hiszen ma már új nap derül,
elröppent már a régi nap!
|
|
 H
Nyirkos és hideg volt aznap az este
mikor sírást hallott s az utcára futott,
az eget sűrű ködtakaró fedte
s látszott lehelete ahogy sóhajtozott.
|
|
 H
miért maradtál minden ajtón kívül
miért lebegsz a távolságon
ködképpé hasonulva
|
|
 H
Előkerül a kabátból, meg a farzsebekből,
és még számtalan, olykor titokzatos helyekről,
|
|
 Cs
Már évszázadok óta
kísérjük egymás útját,
már évszázadok óta
hallom ezt a szívdobbanást.
|
|
 Gy
Fájó búcsúzások,amik lelkünkben rejlenek,
Égető nyomot hagyva,mely sosem tűnik el.
Választhatsz:küzdesz,vagy hallgatsz.
|
|
 Gy
Az anya szó legszebb e nyelvben
és igazán nagyot kell nyelnem
ha ez a mondat elhagyja szám:
Nagyon szeretlek édesanyám! |
|
 Cs
Ha majd rád tekint a hold
gondolj rám, megérint a csend
|
|
 H
Nézd a bohóc arcát, festett könnye hogy ragyog,
álarca mögött ezernyi fájdalom, de ezt nem láthatod.
Kacagsz rajta, és észre sem veszed,
mintha tükörképedet tartaná neked. |
|
 H
Nem tudtam, egyszerűen nem ment,
Magamban találom a terhet,
Akartam a fájdalom árán,
Lelkemet őszintén kitárván,
|
|
 H
Túl elfeledett álmok bús határán
hol virágot bont a képzelet,
tavasz-illatú szél szalad a réten
s fehérbe öltözött fák köszöntenek.
|
|
 H
Megtörtént a régi időkben,
Mikor a vadászat volt szabad,
Egy célt tévesztett nyíl felhergelte a vadat. |
|
 H
Tudom, ez most a végső búcsúnk volt...
éreztem hangod határozottságát...
hozzádbújva, bár karod átkarolt...
nem éreztem már öled lágyságát...
|
|
 Sz
Az a madár anyám lelke
Itt él bennem a szívembe.
Honnan tudtam, hogy ő lélek,
Hogy még egyszer fel is ébred. |
|
 Sz
Foggal, körömmel
Ragaszkodom hozzád
Búval, örömmel
Csókolom az orcád |
|
 Gy
A semmi közepén állok
és várom a csodát... |
|
 Gy
Táncol a felhők között
Minden reggel köszöntöm.
Ma is vele keringőzők.
Az éjszakát vele töltöm |
|
 Gy
Ez a világ tőled kerek,
hiszen beleszerettelek,
|
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
