|
 Vendég: 58
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Habos felhőn repülő vágyak
Lágyak…
Szenvedélytől feldúlt ágyak ránk
Várnak… |
|
 Gy
Borult az ég, esőre gyűjt a május,
dús nektár íztől duzzad a virághús,
és kiszívják a mérhetetlen éhet
a virágszirmok öléből a méhek,
|
|
 Gy
Fekete csődöröm, ha látod, térdelj le.
Nincs menekvés.
Nincs menekvés.
Fejed kecses ívben hullik a földre le.
|
|
 Gy
Szerelmes álmaim kihunynak , mint a láng.
Parázslik bár a tűz, nem ad fényt már reánk!
|
|
 Gy
Ha véget ér életünk,
utunkon elveszünk,
s parányi porszemet,
az örök csönd betemet.
|
|
 Gy
Képzeletben ülök egy békés sziget
homokos fövenyén és nézem a tengert...
a víz tükre felett figyelem a messzeséget..
kémlelem a bársonyos, tiszta kék eget... |
|
 V
Életünkben vannak percek, kínozzák a testet, lelket,
Megmérgezik, tönkre teszik a gyönyörűséges életet.
Szárnyalhatnál, mint a madár, aki a fellegekben jár,
Küzdj a szebb jövőért, a boldogságért, ami rád talál. |
|
 Gy
Ha a viharból partra érnénk
S mindened adnád se lenne elég
S én csak várnék rád.
|
|
 H
Ne kérdezz, hallgass
csak lélegezz,
tűrj a mindenit
s ne légy beteg,
|
|
 Cs
Múlnak az évek, s te észre se veszed,
öregszel! A barátok jönnek, mennek.
Csak Ő marad neked meg a réginek!
Megőrizni mindent, a szép perceket! |
|
 Sz
Mikor a valóság megtöri a csöndet,
hozzánk simul fázósan az éj. |
|
 Gy
Megszólít a temető
méla néma csendje,
ahogy belépsz kapuján,
olykor elmerengve.
|
|
 Gy
Lassan lovagolt s ahogy jött
A téli pára szakállára
Apró gyöngyöket szőtt,
Mely szürkítette jobban arcát |
|
 Gy
Csak még egy lélegzetvétel...
A halál előtti menedékhely... |
|
 Gy
Legyél Te a tükör
Tükörképed leszek
Saját önvalódat
Találod meg bennem. |
|
 Gy
Itt tanultam meg
szeretni,
feledni
és eltemetni...
|
|
 Gy
Ő lettem belőled s magamból,
Én lettem Te, zuhanva magasból.
Ajkam ejtem kalásztenger szekerére, |
|
 Gy
Álmaimban már láttalak,
s vártam lesz e valóság? |
|
 Gy
Minden szürke volt!
Napfény nélkül mogorva az égbolt
Nem melegítettél gyűlöletet
Nem oszlattad el a félelmeket
|
|
 Gy
Szikláknak csapódó, üvöltő moraj közeleg!
A tenger, melynek habjai zengőn, döngve
csapódik fel az immár vörös fekete fényben
úszó falára kegyetlen, gyilkos kőtömegnek!
|
|
 Gy
Őrjítő gondolatok törnek fel lelkemből
Kiölve, mi oly kevés, a szépet.... az életből
Pedig kell ez az erő, a jóság és vidámság szeretet... |
|
 Cs
A szerelem úgyis elmúlik, de megmarad a tisztelet.
Szépen egymásra találtunk s élünk boldog életet,ahogyan csak lehet!
|
|
 Cs
Egy a baj csak a szívvel
Régit nem felejti el.
Az a régi benne él,
Azt nem viszi el a szél. |
|
 Cs
egy markon fej, meg másikon a farka,
majd lassan-lassan szorítsam csavarra,
a vergődését csak eszemmel értsem,
|
|
 H
halottaink emléke kőbe fagyott
testük romlik mint fakeresztek
esik alája állok egy eresznek
hol kripta száz évre türelmet adott
|
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
