|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Sötét bársonytakaróját borítja ránk az éjszaka
Vánkosán megpihen sorra az emberek hada,
Pillekönnyű álom,elnehezült testek,
Újraéled amit az álomvilág festett! |
|
 M
Ne szidj úgy engem kisleány !
Ne mondd, hogy oly hűtlen vagyok !
Nem nagy baj az, ha néha tán
más lányokat is csókolok ! |
|
 M
Alszik a város, még csendben pihen,
csak a madarak vidám éneke szól. |
|
 M
Amikor a fények mind aludni térnek,
S méreggé válik a madarak éneke,
Hamueső zuhog az országok felett,
S gépmadarak szárnya se villant a kéknek.
|
|
 H
Mondd,szerelmem, mit szeretnél?
Lágy bársonyban, puhán ébrednél?
Selymes, ölelő kar szerelmében pihegnél?
Egy tiszta tekintet hitében elmerengnél?
|
|
 M
Az eső esik, tudom inamban bátorság nem szállhat,
bár az égen villámok cikáznak. S én üzletben állok,
rongyosra forgatott szakácskönyvvel a kezemben!
|
|
 M
egzotikus gyümölcsök vagy vackoron
nevelt almák mint méla homokdombokon
a vágyak talmi táncos omló léptei
|
|
 Cs
Felhő szakadt a földre,
a hangulatom nyomott!
Te vagy az, ki elbánt velem,
Te gyönyörű, Te álnok! |
|
 G
Szeretnélek átölelni,
Bőröd illatát érezni,
Szeretném minden porcikád
Őszintén szeretni. |
|
 Sz
Pilis kövei
Köreink - Vaskapuban
Szurdok szegélyzi |
|
 Sz
Sokáig vívódtam
mit is írjak Neked,
Hisz holnap Te is
töltöd a negyvenet. |
|
 Sz
Ilyen tavasz biza rég volt,
Hetek óta sír az égbolt.
Borsodba, meg Baranyába
Fúlunk május aranyába. |
|
 Sz
esik, s a szürkeség
felfalta mind a színeket.
Esik.
A fény, az íz, a dallam
a láthatáron kinnrekedt.. |
|
 Sz
Csak a szél, ki a fák leveleit az esőtől lerázza,
S a levelek, ahogy esnek oly halkan szólnak.
Lassan az ösvényeket befedik színesen,
Kínoz engem a múlt álma,s történetem, így szólhat. |
|
 Gy
Akár a szememből gördülő könnycsepp,
siklik arcom áramlatán keresztül mellemre...
leküzdve a nehéz,buktató,terelő erőket |
|
 Gy
Édes jó Istenem!
Fogd az orvos kezét,
most operálja
jóbarátom szemét.
|
|
 H
Kegyes volt az idő,
kegyes a sors vele,
szépen öregedett,
méltósággal tele. |
|
 H
Vihar tépett fákat
Az útszélén vágnak.
Oda a sok álom
Mi lakott a fákon. |
|
 M
Felkapta őket a tavaszi szél
és elrepültek a csillagok felé.
|
|
 M
Rossz május van, hideg, esős, szeles,
te rám örülsz és élni érdemes,
|
|
 M
Itt állok már réges régen
kertnek kellős közepében
leülnék, ám de nem merek,
mit szólnának az emberek. |
|
 M
A szív kivirágzik
Feltör a köves talajban |
|
 M
testet öltött Vágy,
hozzád kötődő tárggyal
kettősséget alkotva,
|
|
 M
Tekintetemmel kérdezem,
mikor mondod már : Szép vagyok !
Tükrömben nézem szép szemem,
akár a gyémánt, úgy ragyog !
|
|
 M
Vakító fény, fehér műtőszoba,
Pár köpenyes-okulárés alak,
Fényesített kések, pengék, szikék,
Fölém boruló kimeszelt falak.
|
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
