|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
 M
Tarka madár nem fütyörész az ágon,
Sárgapiros levél csörög a fákon,
Innen-onnan lehull a fák levele...
Bárcsak én is lehullanék ővele! |
|
 M
Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány,
Pedig én keresem az együttműködést, mint utcai vagány…
Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány. |
|
 M
Ég kékjében fürdő hegycsúcsok,
csendfüggönye békés.
Verssorok könyvemben elbújtok,
nincs titok, csak féltés. |
|
 M
Siettem az úton haza,
jó lett volna egy bő, laza
ruha, de csak szoros volt,
s volt rajta egy koszos folt. |
|
 M
Mondd — álmodom s'ha jő az éj,
Tőlem — halottól — oh ne félj,
Végy karjaidba s fuss velem
A fenyvesekhez kedvesem. |
|
 M
Huh! Minő torz ez a világ, amikor szeretetnek mondják a gyűlöletet!
Amikor haragnak állítják be a földrendszerű végzetes önérdeket…
Amikor, Te jó vagy és nem is érted, mi az, ami veszélyezteti létet |
|
 M
A barátság törődés !
Szinte egy lelki éhség
egy másik élő világra
egy megértő társra |
|
 M
Fehér falra firkált fekete folt
ártatlan lélek első vétke volt.
Tisztaság elleni szemét,
rontásnak indulón pecsét. |
|
 M
S akkor habkönnyű léptekkel Te jöttél felém,
megfoghatatlan jó hangulat szédült belém,
kedves, közvetlen mosollyal hozzám szóltál,
minden szavaddal szeretet morzsát szórtál. |
|
 H
Álmokat kergetünk,
erről szól életünk,
Ha egyre találunk,
csalódottak leszünk. |
|
 H
Ugye nem haragszol Apu rám,
Hogy nem görbül sírásra a szám?
Hogy már nem fájnak úgy az emlékek,
Rád gondolok, lelkem dallamot zeng? |
|
 H
Te vitéz Barangó, hova oly vágtatva?
Mért öltöztél fényes hadi páncélodba?
Mért fényesebb szemed fényes páncélodnál
S kezedben villogó kardod acélánál? |
|
 H
Nincsen olyan zár, minek nyitja ne lenne,
Nem kell tán' hozzá, csak fényesített eszme.
Lehet, hogy a régit, múltat, nem ildomos túlontúl feszegetni,
Mert fellármázódnak a rossz emlékek, és elkezdenek kijönni… |
|
 H
Füvetlen helyek, égésnek kitett áldozatok,
Ahol sétáltam, panaszkodtam a természetnek.
Ragadozó véletlen, a szíven egy nehéz hullám,
Rajta lassan élesítettem a tőrömnek gondolatát. |
|
 H
Fiatal voltál,hosszú hajjal,
nem gondoltál élet bajaival,
megleptek méhek szirmaikkal. |
|
 M
A fák lombja összehajol,
áttörik a fény tőrei,
szél suttog a leveleknek,
bólgatnak, nem felelnek, |
|
 M
Udvarán hordó, benne egy pulya,
felfröccsen a víz újra, meg újra,
száll a kacaj, szép emlék és buja! – |
|
 H
Számíthatok még kedves Trudi,
Hogy még az enyém akar lenni?
Hűhóval elvenném,
Folyton kényeztetném |
|
 H
Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom;
Örűl a szívem és mégis sajog belé,
Hányja veti a hab: mért e nagy jutalom?
Petőfit barátul mégsem érdemelé. |
|
 H
Századunk drámája
az erőszak tombolása.
Minden földrészen harcolnak,
értékeket pusztítanak, |
|
 H
Idős ember, de nem szegény,
felesége leszek majd én.
Gazdag leszek, luxus élet,
özvegységtől én nem félek. |
|
 H
Ha a nap ezer és ezer órából is állana,
s ha a Napot ezer meg ezer felhő is takarja,
ezernyi dolgomtól időm másra nem is jutna,
akad óránként rád egy percem, mert szívem úgy akarja! |
|
 H
Az erdei lakban elvoltam pár napot.
Esténként egy mécs-világ nekem imbolygott…
Szerettem a kis lángot, többször is mélázva néztem,
Közben a falra vetült mozgó-árnyképet figyeltem. |
|
 H
Méhek s virágok kertednek lakói.
Méhes, virágos kert legyen szived;
Ha nyílik benne szerelem virága,
A barátságnak méhét is bevedd; |
|
 H
Drága istenem, súgd meg neki halkan vágyam,
hogy ne zavarjuk, szólj hozzá lágyan,
ábrándos álmomban keressen meg engem,
még egyszer láthassam, ölelhessem, |
|
|
|
Ma 2026. november 15. vasárnap,
Albert, Lipót napja van.
Holnap Ödön napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
