|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Cs
Hattyúk taváról
messze szálltak a darvak
Vége van a nyárnak. |
|
 Gy
Néha úgy szeretném levágni a tollat,
s az asztalra borulni. Minek?
Minek írjak, ha nem kell senkinek,
hisz az idő anélkül is folyhat. |
|
 Gy
Foglya lettem két szemednek,
szépívű szád okos szavának.
Képzellek én a mindenségnek...
mutatnálak büszkén a világnak. |
|
 Gy
hangtalan szinte furcsa
nyugodtan ver a szívem
hátra sem fordulok
csak érzem beléptél a kapun
|
|
 H
Megfáradt tekintettel néz,
keze ráncos és remeg. |
|
 H
Megállok.
Becsukom ablakait szememnek,
a fénynek feszítem arcom,
|
|
 V
Olyan erő tartja össze szerelmünknek varázsát,
szép remények éltetik, szenvedélyünk parazsát,
Lángra lobban ,s érzelmeink tisztán csengő éneke,
Örök dallamát dúdolva, mint éltető forrás hűs vize. |
|
 M
“Csillapul a kinti gond:
Szar a világ, tök a tromf! |
|
 Cs
Rád gondolok,
s üzen minden tétova mozdulatom,
Mozdulatod.
|
|
 Cs
s az ember áll a
tiszavirágnyi létben.
|
|
 MM
Egymásba sodródó lélek - kavicsok
Akár összegyűrt arcok ráncai a múltnak
Megcsiszolsz magadnak újra meg újra
Parttalan hánykódom, benned ordítok. |
|
 MM
Ha egy érzés
vasbéklyóba szorít,
a forduló……sorskerék
karmát jelez….…s életre tanít.
|
|
 N
Mind a kettőt érezni kell
Szívvel és igaz lélekkel. |
|
 Cs
Mi mindnyájan kint voltunk még,
A cicusok a késő Éjben felébredtek,
Tejet ittak, Égre néztek,
S mintha csodálkozva kérdeznék: Miért sötét az Ég ?
|
|
 Gy
Akár halott kertész árnyéka, meg-megsimogatja
Szeretett üvegház-kertje szülötteit:
Az elszáradt fák cement szürke törzsét megsiratja,
És megsiratja porba hullott szirmait |
|
 Gy
A papék macskája, barátja erénynek,
Illőn udvarolt a templom egerének.
Az egér hiú volt, és fölöttébb csacska,
|
|
 Gy
Mint éjjeli fuvallat,
kantárba fogom a hajnalt
és az álmos csillagok hátán
utoljára vágtázom feléd. |
|
 N
De bárhol élek,
bármit teszek,
legfontosabb, hogy mindig
EMBER LEGYEK!!
|
|
 N
Közöny-szárnyú felhő,
Ha felnő az égig,
Végül gyümölccsé érik.
|
|
 N
Esedezve kérlek, csak hallgass meg!
Reménykedve nézve messzeségbe
lelkem hajóként víz felett lebeg
és csillagokért tekint az égre.
|
|
 MM
Nem kell már semmi
csak csend és sötétség,
hűs hajnal
hol a nyugalom égig ér,
|
|
 MM
Ha felnősz drága
kisfiam,
én akkor is melletted
leszek,
|
|
 MM
a gondot az éjekbe vissza
harapd meg a sajtnyi holdat
mint lányok ezüst farát a foltot
tengeri szél égette testen
|
|
 MM
Kikelt a légy a lárvából,
repülni kezdett szárnyával.
nem gondozták a szülei,
talán nem is voltak neki.
|
|
 MM
Kócos bokrok közt fény zizeg,
fodros, szél-járta nyom
tekereg szét a fű között,
a Rába fújtat, fölliheg
|
|
|
|
Ma 2026. október 20. kedd,
Vendel napja van.
Holnap Orsolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
