|
Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
M
Senki nem veszi észre, hogy könnyem befelé hulló,
senki nem veszi észre, beteg vagyok, nem múló,
senki nem veszi észre, hogy lélekbánatos vagyok,
azt mindenki észreveszi, ha valami jó tettet elhagyok. |
|
M
Tele van a szivem színültig,
Sötét bánattal van tele,
És a keservek árja mégis
Tovább s tovább gyűlik bele. |
|
H
Az ókori embereszmény:
Szép, egészséges test, nemes lélek.
eszközük a nevelés.
Tudományok, művészetek, sportok, |
|
M
Ártatlan tekintetek,fénylő szemek,
átadva magát,csodás érzelmeknek.
Nincs szó,mely kitudná fejezni azt
az érzelmet, ami elönt mindenedet. |
|
M
S az angyal ismét eljött:
Kívánj még egyet lányom!
A szerelem nagyon fáj,
Inkább a sírba vágyom! |
|
M
Ó, hány éve is van annak,
amikor az a bizonyos hulló csillag elsodródott
és volt nekem is egy szerető anyám?
Nincs semmim, sem iránytűm, sem kormányom:
|
|
H
Benne vagyok tavaszban,télben
benne vagyok,csodás kék égben
benne vagyok virágok szirmában
zöldellő rétek minden fűszálában |
|
H
A süket csak magát hallja,
aki vak, magát sem látja,
aki béna, nem mozoghat,
aki buta, okosodhat. |
|
H
papír szántóföldeken
szomjazó betűvetés
a tudatlanság perzsel
eszköze felégetés |
|
H
»Augen, sterblich schöne Sterne!«
Also mag das Liedchen klingen,
Das ich weiland in Toskana
An dem Meere hörte singen. |
|
H
Imád engemet egy ing.
Fehér, gyengéd, édes lángba öltözött,
Fáradtan izzadok, selymesen szétnyílik,
A karjaimon hordom a szobában és táncolok.
|
|
H
Mindent összevetve,
Jobb az állhatatos álom.
Keserű ébredés… |
|
H
A szürke felhők óriás csoportja
Egy pillanatra szerteszét szakadt
S a kék egen vidáman mosolyogva
Egy napsugár, mint tűz végig szaladt.,. |
|
H
Suhanó táj, suhanó idő.
Megállitanám az állandóan változó tájat,
Az állandóan változó embereket.
Ó bárcsak megtehetném!
|
|
H
Kertünkben a rózsák között
kinyillott egy vadvirág
mélykék bársony szirmaira
tarka lepke szállott rá. |
|
M
Hervadt lomb megzörren
A szellő sohajtul —
Haldokló szivem is
Néha föl-följajdul. |
|
M
Szavak kimondva valós tett nélkül,
árva kis levél, folyóvízén hánykódó,
valahol partot ér, elrohad, leépül,
elme, s szív polcain, nem lerakódó. |
|
M
Imádom nézni én,
Midőn a fecske,
Mint nyíl, felível, majd
Zuhan sietve. |
|
H
Kubla khán sátorában
olaj lámpák égnek,
háremben új lány
könyörög az égnek. |
|
M
Dal születik ma is bennem,
boldog vagyok, jó a kedvem,
s ez az érzés lágyan átfon,
amíg vígan karikázom. |
|
M
sok szegény ember turkál,
innen gyűjti a kenyeret. |
|
M
Házunk körül a vad folyondár
Ütött magának jó tanyát
Maradtam volna én is ott bár,
Ne mentem volna el tovább. |
|
M
Sorsom blokkom,
Nincsen is voksom…
Elvesztettem az arcom,
Utánad vívom harcom… |
|
M
Olyan jó lenne,
Inni a kék madár látványát,
Megkapni a tegnap holnapját. |
|
H
Miért van az, hogy éle van a kőnek?
Miért van az, hogy visszanézni fáj?
Miért van az, hogy intrikákat szőnek?
Miért kopár az egykor lombos táj? |
|
|
|
Ma 2026. november 15. vasárnap, Albert, Lipót napja van. Holnap Ödön napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|