|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Mindenki szereti
Mindenki szereti a szépet,
a csókot, a szerelmet,
mindenki hazudik szépet,
|
|
 MM
Állok a kertben,
Langy' szél fújdogál,
Körülöttem sok-sok virág
Ontja illatát! |
|
 MM
Göröngyös utakon
lassan ballagott fogatom.
Gebe volt a ló,
girhes a gazda, |
|
 M
Ma még tied az egész világ,
holnap lombjukat dobják a fák,
az élet csak egy pillanat,
reád nevet és elszalad. |
|
 M
a búza nem, csak szó aratható,
elvándorol a kenyérrevaló,
talán a föld is furcsábban forog,
elkevesellettek a boldogok, |
|
 M
Te nem szereted, ha költői
vénámból kicsordul néhány gondolat.
Elvetted az átélt pillanatot, a percet,
s nem látsz már benne boldognak. |
|
 M
“Körmös ebnek való futni sima jégen.”
Nyegle lett a silány, grasszál földön-égen,
Gond terem a tőkén,
Pár ezer akó; |
|
 M
Fiatal életben hogyan lehet
megannyi gyűlölet,
Miért nem érinti a lelket
igaz szeretet. |
|
 M
Múzsámnak szája
csókold homlokom,
rím uszályokon
vigyél halálba! |
|
 M
Hallod, hogy kint a fán, cserfel egy kis madár?
Hazulról híreket hozott, s most fáj neked.
Utat mutat, ha lépsz. Szabadság? Hamis kép.
Anyád imába zárt, mióta vár. |
|
 M
Miért van az, hogy szégyenemre
a csorda közt én más vagyok?
Közöttük menni, együtt bőgve,
mondjátok meg, mért nem tudok? |
|
 M
ligetek szelleme szép tavasz
ébredő sárga s kék virágok
köveken szökellő gyors patak
isten az oltáron föláldozzátok |
|
 M
Sündisznócska kívül szúrós,
de szíve csupa szeretet.
Simogasd meg, puhítsa
a tüskéit a tenyered. |
|
 Gy
Átragyog lényed Istenen.
Áhítat, s a vágy már nem létezik,
Csak Van, Vagy. Messze tűnt a hit. |
|
 N
Ó én álomvitéz Donom!
Azt mondtad már hervadozom?
Te már nem bírsz el egy kancsót,
le sem veted a bakancsot.
|
|
 N
Életem nehéz napjainak reménye
az ima. Csended hangja bennem.
Imádkozom segíts fényedhez érnem
|
|
 N
Egy puha, könnyű szent fa,
Hegedűk az asszonyok !
Rezgésük oly gyönyörű...
Hol hangtalanok.
|
|
 N
“Aprótalpak” a nevünk,
picik vagyunk, nevetünk,
sokat játszunk, megnövünk,
mi is szép nagyok leszünk!
|
|
 N
Szél penge éle arcunk szabja,
de már sugárzó napfény rabja.
Hol Hóvirág hagyott jelet,
kövesd Ibolya,
jöjj Kikelet! |
|
 N
Halld a néPet, ő fia
minden szónak vezére,
egy talpra állt nemzet él,
ifjúsága kezében. |
|
 N
Most, amikor zászlót bontunk,
száz kérdést vet ezer gondunk.
Mennyit ér a szabadságunk?
Mindenhez jó pofát vágunk?
|
|
 MM
Könnyek és a vér, vagy talán fordítva -
fekete húscsomót paskolt a bába,
Anyám szívéből egy csücsköt hasítva
ordítva léptem az árnyék világba. |
|
 MM
Szív az mindig haza vágyik
Esőben vagy hóban ázik.
Didereghet, mint a madár
Bárhol van is haza talál. |
|
 M
A kibomló zászlót lengve lobogtatja
mit unokám tűzött ki nagy komolysággal
a címert mutatva,büszke magyarsággal. |
|
 N
Tűzradírral törölnélek, messze innen el;
Átokneved, vasbéklyó, nem ereszt el.
|
|
|
|
Ma 2026. október 17. szombat,
Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
