|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Oly nehéz volt, s mégis vagyok!
Saját magamon túlléptem,
eljutnak hozzám a hangok, |
|
 V
Kevés olyan falu van,
ahol nincsen zebra.
Hiába keresik a vadászok,
mert itt ilyet nem látnak.
|
|
 V
a madárdallal fűszerezett pompát
békebeli hangulatot: amikor szinte
parancsszóra
virágozni kezdtek az orgonabokrok is. |
|
 V
Magánytüzemtől versbozótom kiég
Kóválygok kereslek dzsungelekben
Darwin kertjében majommá lettem
Kiálts hogy ne legyek már olyan árva!
|
|
 V
Hiszem azt, hogy hetven felett
szép lehet az életünk,
addig amíg szívünk dobban,
szeretetben élhetünk. |
|
 M
Izzik már a szemed, tekinteted felfal, de mégis gyengéd marad, szinte betakar.
Fogad karcolja a bőröm, átjárja a bizsergés a bensőm.
Lüktetve mozdul már a testem, akar, követel téged kedvesem. |
|
 M
Kisfiad vagyok, Te mára gyermekem,
lesem vágyad, egyszerű minden nap, s éj, |
|
 M
Jönnek
méltóbb utódok,
akik feltámasztják a Földet,
megbecsülik áldásait, nem ölnek, |
|
 M
Mint egy felhő,
mely ezer titkot rejt,
lehetek bárány,
vagy vad ítélet. |
|
 V
Próbáljuk elkergetni,
vagy visszazárni őket,
hogy végre feledhessük
a rosszízű időket. |
|
 V
Szemeidben fénylő szó izzott
Fekete kristályként ragyogott.
Szíveinkbe szenvedély kavarodott,
S lelkünk egymás után áhítozott.
|
|
 MM
Kicsit gyűrött a képed,
a világot álmosan nézed.
Magad elé nézel meredten,
a világot teljesen elfeledten. |
|
.jpg) MM
Ma arra jártam, arra vitt az utam,
hol régen oly sokat megfordultam,
ahol a fenyők sötét árnyként,
védőőrként a házra ráborulnak. |
|
 MM
Mert meglátom mit az élet adott
Egy gyönyörű lepkét a napsütésben
Egy harmatcseppet egy levélen
Bármit mi neked már fel sem tűnik
Kiélt lelked csak a szemetet tűri |
|
 MM
Szellő hátán, pillangó szárnyán,
repül a gondolatom tehozzád!
Nyári szellő lengedezik a réten,
pillangók kergetik egymást a szélben. |
|
 MM
részeg betűk ti tettétek
sorstalanná csapongóvá
életem
Kősziklára
ráállva
létezem |
|
 Gy
valuta kamatnak mi látjuk a kárát,
addig utalgatják míg benyújtják a számlát |
|
 Gy
Nézd csak, a tó partján játszik a szél
az öreg fűzfa ifjú levelén,
fent a folyó párája száll alább,
s a hosszú napfény sugara haránt. |
|
 V
Sírod felett térdelve engem ott találsz
Hajolj fölém had érezzem
A tejszagú fuvallatod mit frissen
Lehelsz rám.
|
|
 V
Fenséges lángkoszorú: az ember alulmaradt,
A Föld fölé sárkánytűz fúj narancsvörös ruhát,
S ha csillapszik majd, szél viszi el a hamuhegyet.
|
|
 M
Fut a világ, minek kéne
szaladnom az elejére, |
|
 V
körülnyaldos térdemig a víz puhán,
a távolban egy szerelmes pár
csókolózik a híd párkányán,
köröttük színesen vibráló levegő,
|
|
 M
Benéztünk egy kis kocsmába
a budai oldalon,
elterveztük, jót mulatunk,
kell nekünk az most nagyon. |
|
 M
Éjszín párákkal jön az Est
a titkokat hordozó sötét..
Hűvösen suhan az április
még itt sem volt,már véget ért |
|
 M
Élet ölel boldogság keblén,
Zöld selyem fűszálak tengerén.
Kék fátyol felhős medrén.
Napkorong fénytengerén. |
|
|
|
Ma 2026. október 17. szombat,
Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
