|
 Vendég: 48
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Fogd magyar a magyarnak kezét,
ne hagyd ellenségnek tépni szét,
indulj el az úton Nemzetem,
tanítsd jól a Magyar Gyermeket! |
|
 V
Ennyi volt, vége van,
Feladom mai harcom.
Csonkig égek én is,
A láng lassan kialszik. |
|
 V
Elmondhatod szüleidnek,
meg az egész világnak,
hogy ha baj lesz mit csinálsz Te,
hogy véded a hazádat! |
|
 V
Ó, hogyha úgy tudnék átkozni,
mint egykor a próféták,
kikben parázsként izzott a vad gyűlölet,
s ha átokra keltek, az ég remegett,
|
|
 V
A Nap, éltető sugara öleli az eget,
meleg fénye átjárja riadt lelkemet.
Rám köszönt a reggel, szikrázó fénnyel,
búcsúzva kacsint, a tovatűnő éjjel. |
|
 V
Fiókái is kirepültek,
Csak néha látja őket.
Most magányos a fészek,
Életének itt lesz vége. |
|
 V
Fejlődés csúcsán - ott áll az ember,
érzékszervekkel, - friss értelemmel,
kit növény, állat - urának ismer.
|
|
 V
Emlékszel, hálószobám édes kicsi zugában,
csókoltuk egymást a szikrázó félhomályban,
egész nap tartottál gyöngéden fehér karodban,
szempillám lezártam, hittem nagyon szép szavadban. |
|
 V
Tudta ezt ott, Pécsen akkor
Néhai Várkonyi Nándor…
|
|
 V
Szabad madárként szállok fent,
a föld alattam elsuhan.
Látom a bűvös végtelent,
ahol ti éltek oly sokan.
|
|
 V
Eső utáni sárra
szállingózik a hó,
havas úton fut a gondolatom,
lábam alatt olvad az alkony, |
|
 V
Tó vizében megmártózik
lemossa a Nap porát,
szikrát szór a csillagoknak,
szél dalolja víg dalát. |
|
 V
Ha sosem vagy elég jó,
sem másnak, sem magadnak,
a jövőd illúzió, |
|
 V
várták már odafönt
felhőlabdákkal
játékos, boldog
kutya angyalok. |
|
 V
De menni kell, ha nem is akarunk,
akkor menni, mert ez az utunk,
Mikor legszebb az álmod az a rút,
olyankor a legjobban fáj a múlt!
|
|
 V
Árgus szemmel figyelni a napot,
hogy elkaphasd a legszebb pillanatot.
Türelmesen várni egy aprócska madárra,
hogy csőrében legyen az étekül szánt lárva. |
|
 V
A fény játéka, mely élettükrében
megmutat, csalfaság,
időt nem ad neked,de
a bölcsesség, látás, |
|
 V
Sószobrok és viaszbábok életre kelnek,
Bányamunkát szemléltetve az idegennek.
Nehéz munkát bemutatják a báb figurák,
Taposómalomban, szamárként húzva az igát.
|
|
 V
Halljátok a szerelmet?
- mint himnuszt
dalolják az emberek,
mert szeretnek;
|
|
 V
A tengeren elült már a szél is,
meztelenül állok a homokban,
s a lemenő nap gyenge sugaránál
leborulok némán homlokomra.
|
|
 V
nézd a szakállas napot –
beleöregszik az égbe…
szemeit meresztgeti
a kékszakállú télbe
|
|
 V
Felhőkbe törő
kőszikla peremén állok,
belátom az egész napfényben fürdő
gyönyörű, virágos tájat
|
|
 Gy
Értelmét vesztett
parancson töröm
halántékcsontom.
- lüktető közöny... |
|
 Gy
Lépteid fáradt, féltett kincseid romjain
Üldözött vadként rohannak tovább,
S ahogy eltűnő ifjúságod halk szava csendül,
Életed húrjain megszólal az egyetlen fohász. |
|
 Gy
Szép napunkban jöhet hó és zivatar,
nem fáj semmi mert a lélek fiatal,
maradjon is nálunk még egy ideig,
ráérünk még, nem távozunk mennyekig. |
|
|
|
Ma 2026. október 16. péntek,
Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
