|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
így szaporodunk a Földön:
meggyfa és meggy,
asszony és gyerek.
Hát nem csodás a természet? |
|
 V
Mi az idő? Nem csak örökösen a fény,
meg a sötétség váltakozása,
nappal a nap aranyló sugara,
éjjel a csillagok bizalmas ragyogása. |
|
 V
Bokor csücskén remeg a pára.
Unatkozva ásít egy rigó.
Másik ágon tollászkodik
a párja. |
|
 V
Ha te nem lennél
Én meghalnék
HA te elmennél
Én veled mennék
|
|
 MM
A halászsasok a
" fogd és vidd"
technika hívei,
A halfogás
kedvelői, |
|
 MM
Szemed tükrét néztem egyre,
Belopódzott a szívembe.
Rád gondolok, csak azt látom
Azt a percet mindig áldom. |
|
 V
Megtalálni Istent, a tudást átadni,
a pillanat varázsát mindig megragadni,
és ha életedet szebbé tudom tenni,
akkor érdemes volt egykor megszületni! |
|
 V
Szép remények, mind jól becsaptatok,
Kellemes időben a régi baj,
Aztán elvesztek nem valósultak,
Közhelyek felhői eltávoztak, |
|
 V
Jöhet bármi, jó vagy rossz ezt tudom,
tiszta szívű angyalok napfényes hajnalon.
Vagy szörnyű rémes lények sötét éjszakában,
ijeszgetnek engem, a halál árnyékában. |
|
 Gy
Gyereked most éppen,
körülötted totyog,
lépked.
Minden lépését,
mosolyogva nézed. |
|
 MM
Pereg a rózsalevél,
fák tövén megül az árnya,
búcsút int a fecskenép,
tollukat szél boronálja. |
|
 V
Forog a szélkakas
Lesi a szép tyúkokat.
Ha én is köztetek lehetnék.
Sok arany tojást csinálnék. |
|
 V
Túl sokan írnak maguknak,
emléket nem hagynak a holnapnak..
Az amatőr iparkodik,.
nem veszi észre hiányosságait, |
|
 V
Sorsunk háborgó tengerének vad hullámai,
lágy habokban átélt, izzó vulkánjai.
Sodródtunk végtelen fájdalom árján,
Alkonyati fények ölelő karjaiba vágyván. |
|
 V
nagy rongylabdának néztük a Napot,
a világ hozzánk gondtalanodott,
de nekem most is zsák gyémántot ér,
a furcsa mézű szentjánoskenyér.
|
|
 MM
papírra vetek sorokat,
összefüggéstelen a gondolat.
Összeszedném magamat,de
lesöpör mint asztalt durva kéz,
|
|
 V
de ismerős érzés markol meg kiránt
fájásai bölcsességén magával cibál
mint uszadékfát zátonyszélről a dagály
hullámzó időre kivetülő tér
|
|
 M
Gyakran tárgya
Trágya,
De az sem való,
Csak hintaló; |
|
 V
Sírod, könnyeimmel öntözöm Neked.
Koporsódon, tengernyi virág,
elrabolt tőlem a szellemvilág. |
|
.jpg) V
Októberbe sárgult a táj
s levélkendőbe sírnak a szelek
ráncos tenyerével a nyár
utoljára még visszainteget |
|
 V
Sokáig bennem félelem volt.
Tőled kaptam új esélyt. |
|
 V
Kinyitom szemem...
egyedül vagyok...
s a csóktalan csend tovább álmodik.... |
|
 MM
Keserű könnyeim patakként zuhognak szememből,
Hiszen társaim megtagadtak engem a mennyekből.
Te voltál ki miatt ellöktem az örök, szép életet,
Mert hazudtad, hogy szíved csak engem szerethet.
|
|
 MM
Mikor a sok embert nevetgélni látod,
megváltozik rögtön eddigi világod.
|
|
 MM
A kutya az ember
Leghűségesebb
társa,
Őszinte barátja,
S lelki támasza |
|
|
|
Ma 2026. október 15. csütörtök,
Teréz napja van.
Holnap Gál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
