|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Cs
A nagy okos körmét rágja,
Nincs szüksége kozmetikára. |
|
 Cs
A vén diófáról
lehullott a levél.
Nem jönnénk a nyárból,
de az ősz ideért. |
|
 V
Ködtől szétfoszló
Didergős délután,
Ősz-szín avarod
Legyen az új ruhám.
|
|
 Gy
A versek ritmusát
költő-szív dobogja,
témáját, zenéjét
hangulat dalolja. |
|
 Gy
Sziszegő halál,
fog-csikorgatott mosoly,
új útra talál. |
|
 V
köröttem vibrál a szegénység az
anyagi lét kóros röntgenképe
s amire annyit vágytam egyszer majd
boldogság-jellmezben utolér-e
|
|
 MM
Szellő hoz felém
édes virágillatot,
orgona nyílik.
|
|
 MM
Csöndben körbejár,az elhajló határ. |
|
 MM
Ujjaid siklanak mellemen,
szemed issza rezzenésem,
rám figyelsz: szeretkezés. |
|
 MM
Mért' nem látok érzelmeket
a megfáradt arcokon,
sietnek a munkahelyre
kinek van még, nagy dolog! |
|
 MM
őszöm vibráló színei
ejtenek rabul
hintázik a szél
frissen hullt levél
billeg kezemen |
|
 MM
Engem hajt, űz a gondolat
Amióta megláttalak.
Képzeletben vártalak,
A Nap, felhős ég alatt
Űzi mindig vágyamat. |
|
 MM
Felkelő napnak aranysárga fénye,
lángol és elég szívemnek nagy tüze.
Sötétbe borítja az éjszaka a tájat,
Jégvirág kinyílik, a hidegség meg támad. |
|
 MM
Viharok jönnek-mennek, s mi maradunk.
Ó, hány és hány keservben lubickolunk,
míg eljutunk végső béke szirtjéhez,
hol szívünk megnyugvást nyer, semmivé lesz… |
|
 MM
Létem poros tárházában
a múlt kincseit kutatom.
Hűlt helyét lelem a mában,
szétszórtam hosszú utamon. |
|
 MM
Szárnyatörött madár, mondd hova szállnál?
látod még a felhőt, mely nyugalmat hozott
nézel fel az égre, kékebb mint valaha
sóhajtásod viszi tova a szellő bús moraja |
|
 V
Ma még itt vagyok, s őrködök
S várom, míg be nem hívnak,
De csak, hogy új beosztásom
Lehessen, egy aprócska csillag! |
|
 V
Sokféle gondolat kering a fejemben,
Rengeteg érzés van az érző szívemben,s az érzékeny lelkemben,
Vajon sikerül e őket a Számotokra teljesen érthetően kifejeznem,
Vagy megmaradnak így bennem? |
|
 V
kicsiny falum
körülötted örökre
szaladgál az élet,
és
az elmúlás.
|
|
 V
de meghitt temető,
ma meglátogatott.
Gyertyáim korma
összehozta Őket. |
|
 V
Éreztem mézízű,
Édes csókod ajkamon,
Amikor tied lettem
Egy édes hajnalon. |
|
 MM
Üres lett már a mi kertünk,
a diót is mind levertük,
te, a gyümölcsfák császára,
nincs már szükség árnyékodra. |
|
 MM
Csak néhány perc, napok, évek.
Pár napig azt hittem, hogy élek. |
|
 MM
majd azt érzem, ahogy a friss kenyér
kent szelete az ujjbegyemhez ér,
s úgy puhul-simul, mint a nyári nap
nagy karajára tett felhődarab. |
|
 MM
én nevettem,
te nevetsz,
ő - nevetséges. |
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda,
Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
