|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Bali, te éden, fűszerek hazája,
Ezernyi templom meghitt szigete,
Az ember bámul, szeme-szája tátva,
A levegő illatokkal tele. |
|
 V
Egy pillanat volt, talán pár perc,
De mintha több óra telt volna el,
Csak egy pillanat volt,
Csak egy fura csók. |
|
 MM
„Nem félünk a farkastól,
Nem bánt az csak megkóstol.”
A farkas az spekulál,
Mindig rosszban sántikál. |
|
 MM
most néhány hártyás esőcsepp a csönd
mely itt ragyog az éjszaka farán
homlokom mögött hosszan elidőz
a múlt és a mámorító magány |
|
 MM
Hideg reggel van, és közelít a tél,
fa siratja lehullott lombkoronát,
ágait fehérre festi már a dér,
fagyos könnyek mossák szomorú arcát. |
|
 V
Te vagy tudatom drogja,
életem mámora,
módosító képletem katalizátora,
a hullócsillag arany pora, |
|
 V
Áhítón néma csend nyugalmat hint,
ahogy rád száll az öröklét-érzet,
szentlélek tár eléd mennyei képet,
bűnt megbánt lelked jutalma ez mind. |
|
 V
A piacon sorba álltam,
Körtét vásároltam,
Tutyika otthon odafutott hozzám,
S általa picit sárossá
vált a nadrágocskám.
|
|
 V
ha magas ablakból az öledbe esnék
eltöltenék véled egy tomboló estét
nehogy a fejemet vagy más tagom beverjem
rajtad megfogjon megkapjon az ellen |
|
 MM
A szeretet nem csak érzés, bár jó érezni azt,
hogy szavad, kedvességed nyújt megnyugvást, vigaszt.
Jó érzés adni, s kapni, nyisd hát meg most szíved,
az ember akkor boldog, ha időben érti meg. |
|
 MM
Reszketegen fut a sápadt Hold a mogorva, nagy égen;
Felhők öble mögül duzzog az alkonyi szél. |
|
 MM
Szürke őszi ködök,
decemberi dús szemöldökök...
szakáll csatlakozik, viharos szelek
szaggatják a maradék faleveleket. |
|
 V
Nyáron még tele voltam,
Vággyal, szerelemmel,
Tüzes csókjával, ölelésével!
Jött az Ősz a viharos széllel,
Elvitt mindent a sok falevéllel!
|
|
 V
Úgy vágyok a vágyódásod után, te melankolikus lányka és hogy
Élő forrásvízben gondolataimat mossam,
Vékony kis nyakad, csinos kis combjaidat hűsítve járja át a szél
Szemtől szemben állva,
Lássam pirospozsgás kis arcodat és légy az enyém.
|
|
 V
De még mára , maradjunk a szépnél,
a levelek zizegésénél,
a még itt lévő madarak csivitelésénél.
A színek, az ősz varázsánál. |
|
 V
Gyönyörű szavakkal
Zárlak be magamba,
emlékfelhőidet
ölelem karomba, |
|
 V
ölelsz szomjas karokkal,véred
mohó játéka elcsitul.
Vérem nyugtalanul kering,
míg végre ki nyílsz karjaimban,
mint a virág.
|
|
 V
Így ugrándozni kőről-kőre
Vicces dolog volt kis időre,
Ám fürdést nem pótolt e program,
Nyugi, a tenger másnap itt van!
|
|
 V
Szeretnék szállni szelek szárnyán,
Szélvészként szállni szabadon.
Színjátszó szelíd szép szivárvány,
Szétárad széles szalagon. |
|
 MM
ott ahol a lesz születik
és a tegnap a mostba lép
új magból nő a szív
s a szeretet összeér |
|
 MM
Mikor átölelsz és érzem tested melegét, vágyom örökké így legyen!
Ketten, csak te meg én mindig azt kérem a sorstól, tegyen ily kegyet!
Ketten, álmodunk egy új világról, tán nem jön el soha!
Álmodunk egy létet, mit élnénk boldogan! |
|
 MM
Fent a magas csúcson megigéző a táj,
Hófehér sziklák és selymes gyopárvirág,
Kavernák közt cikáz zúg, dalol a szellő,
Vállamon pihen egy szelíd bárányfelhő. |
|
-1.jpg) MM
Nyugatról tornyosuló szürke égnek
nincsen fodra, se széle,
őszi ködbe borítja a földet,
a toronyóra hangja is berekedt,
mintha varjú-károgás lenne. |
|
 V
a költőnek jó az infrastruktúrája
az alany és az állítmány fesztelen ég
könnyen tisztítható nem gyűrődik nagyon
a hölgyekre fogalmazott meztelenség
|
|
 V
Éjjeli utakon titkok árnya nő,
rémeket riasztva kong a macskakő.
Monolit magányod bíztatóra vár,
válladon az idő, huhogó madár. |
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda,
Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
