|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Az legyél, mi szeretnél
Tarka réten futószél.
Legyél fán egy zöld levél
Mi a szélben úgy zenél, |
|
 V
Egyetlen csók volt,
Amit loptál tőlem,
De, hogy milyen jó volt,
Azt én el nem felejtem! |
|
 V
Nyílik az ibolya, zöldell a természet
Napfénysugarak táncukat járják
Madarak vidám koncertje zeng
Erdő, mező ringatón illatukat ontják |
|
 V
Az idő vasfoga alakítja az embert.
Az emlékek mind homályosabbak.
A mesés történetek kiszínesednek..
Csak régi fényképek nem változnak.
|
|
 V
Dala az égnek.
Álmod ragyog, míg benned
Hű tüzek égnek. |
|
 V
Rügyfakadás mikor eljő,
Harsog a rengeteg erdő,
Szarka csörög, üli nászát,
Fa tetején rakja házát.
|
|
 V
Hiába minden erőfeszítés,
A sors kegyetlen nincsen menekvés.
Dacolhatunk hatalommal, széllel,
S küzdünk, külső-belső ellenséggel.
|
|
 V
A szél - él,
tavasszal lebegő
levegő-csecsemő,
nyáron szikrázó zivatar, |
|
 V
Nézd, de dús a parti ár,
nyárnak édes álma vár,
várlak én is oly nagyon,
csöndes éji vágyakon.
|
|
 V
A férfiak, férjek mért oly korán halnak?
E kérdést teszem fel nő társaimnak:
Keményen dolgoznak és fáradoznak?
Vállát nyomja terhe egy nagy családnak? |
|
 V
Kosárkámba
kicsi nyúl,
óvakodva
meglapul. |
|
 V
Gyermeki őszinteséggel közeledj felém,
nem játszom én más hangszeren, ez az én zeném
Gyermeklélek tiszta, fehér, nincs még rajta folt
Emlékezzél, gyermek voltál, milyen szép is volt!
|
|
 H
Már elmesélte az aranyló erdő
Víg nyírfa-nyelven, amit csak akart,
A darvak szállnak, búsan, mint a felhő,
S nem szánnak többé ők senkit se majd.
|
|
 MM
lelkem örvényébe rejtlek
kavargásomba csendesülsz
érintenélek de kergetsz
mint vadat kit félelme távol űz
|
|
 V
Az ajtót kinyitottam,
Láttam az Őszt, ahogyan hívott és
Sietve mondtam: Ne félj, megyek feléd, tőlem nem szabadulsz. |
|
 V
Szépség pompázik partjain,
s szenvedély lebeg habjain.
Az élet kertjéből fakad,
mint szép leány ajkán a dal. |
|
 V
Magány szegődött társamul,
árnyékként kullog mögöttem,vagy
éppen bennem él, előttem arcomba röhög,
s minden porcomban érzem mily’ kemény. |
|
 V
Az élet olyan rövid,
Ne fecséreld, így el!
Elfelejtesz szeretni,
Mit ér így, mondd el! |
|
 V
Tűnik a fény,
az est fátyla borul ránk
Az utcák elcsendesednek,
az égbolton csillagok, |
|
 MM
Hallgat a szobám,
várom a csodám,
eljön-e,
jöjjön-e?
|
|
 V
Kelyhét kitárja bősz szerelemnek.
Méhek bibékre csókot terelnek,
Tavaszi illat porzóknak oly jó,
Pöttömnyi porszem bogárnak korzó. |
|
 MM
Galambok szállnak az égbe,
Aminek nincs sehol vége.
Mosolygok utca kövére,
Leülök a fa tövébe. |
|
 MM
A szerelem
kívánja a szexet,
de csak a szex
nem jelent szerelmet. |
|
 MM
Idegen országban feledni a magyart
a tavasz beköszönt egy pillanat alatt.
|
|
 MM
Elkapart seb a szívem:
levedzik tegnapi csókodtól.
Dúskálnak benne a férgek.
Lám, ennyi telik e csórótól,
|
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
