|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Az én szívemben nem tombolnak
viharzó és nagy szenvedélyek,
magasra törő, nagy vágyálmok,
szívemben örök tüzek égnek. |
|
 M
Boldog a Holdsugár, szépséget lát,
szégyellve lehunyja szempilláját,
kandikál titokban mily' szép e kép,
amit lát nem mese, egyszerű, s szép! |
|
 M
Igaz hívő lelkekben zokog a bánat
Jézusként jött, Krisztusként megváltónk lett
Érted is halt Isten fia és szenvedett
Emberek ne öljétek meg a szeretetet! |
|
 V
Karjaidban elvagyok,
ringva alszom álmodok,
álmodom, hogy úgy szeretsz,
mint a fény a kék eget.
|
|
 V
Megnyílt a halászcsárda.
Minden nap halvacsorára.
De hiába vártak a nyitásra,
Zárva, Ma temetjük Csorát. |
|
 V
én már voltam,
te most vagy,
ő - egészen más. |
|
 V
Fáradtnak látszol
bújj ki a mából
holnap is várlak
szép tünemény, |
|
 V
egy ember testén nyugszik a világ
a zsarnok és nép egy akarat
egy ember teste a tetőgerenda
rajta nyugszik a világ fedele
|
|
 V
Uram, miért hagyod a népet, szenvedni,
S miért kell ennyi keserűséget lenyelni?
A gonosz hatalmát miért nem töröd meg,
Az igazság ágyúi miért nem dörögnek?
|
|
 V
Hit nélkül nincs élet,
Nem égnek a fények.
A hit olyan gyógyszer
Mi ellen nincs ellenszer. |
|
 V
Ne lopd az időt,
Mert nem tudhatod meddig élsz,
Mindig mást vársz, remélsz,
S közben fogy az időd |
|
 H
Újra víg madársereg
karéneke zeng fel,
itt a derűs kikelet
vidáman jókedvvel. |
|
 H
Azt mondtad, hogy bolond vagyok,
ily' módon én meg is halok?
Dehogy halok, mért' gondolod?
Olyan bolond én nem vagyok! |
|
 H
Óh, te szent Nagyhét, szenvedés tanúja,
Mily méltó vagy e tavaszi gyönyörre!
Kereszt árnyékát vetíted a földre,
Akár a napfény sugárkoszorúja.
|
|
 V
Frigyre lép a tél s a nyár,
rákacsint a napsugár,
erre vágysz te szép tavasz
mondd ki mondta, hogy maradj?
|
|
 V
Angyalujjak járnak lassú táncot szellemhárfán,
Tollak játszanak húrjain a forgó világnak,
Hulló pihék: megannyi ábránd álmodó álmán
Kristály tündérkönnyén a nyíló mirtuszvirágnak,
|
|
 MM
Tóparton húzódó sárga,
itt keskeny,
ott szélesedő sár
előtt úttalan utak kezdete |
|
 MM
Megtántorodtunk létünk mocsarában,
már nem kérdezzük mit hozhat jövőnk,
élő halottként lézengünk a mában
s porladunk, mint két kivágott korhadt tönk….
|
|
 MM
Már fényben úszik kinn a rét,
S a fák bozontja lassan,
De nézd a szél kócolja szét
Aranyhaját a Napban. |
|
 MM
Dereng az ég alja,
színeket fest a hajnal
Szürke, lilás fonalak
szövik át a horizontot |
|
 MM
Kerülgetett a vén kaszás.
Ha már reám szemet vetett
a szép halál - csak egy csapás -
töretlenül kerülgetett.
|
|
 MM
Az ok taszít, kényszerít,
a cél ígér, csábít, lelkesít.
Lépteidet vezérli az öntudat,
erősíti tetteid az akarat.
|
|
 MM
Mennyi az az öt méter?
Aki tudja, mondja meg.
Mivel a dohányzás már tíltvan van,
Nem gyújthattam rá a pressszóban |
|
 MM
Most születnek vágyak s belőlük csodák,
ahogy gyónt bűnökből a valóra vált imák,
mint szunnyadó télből a tavasz pozsgása,
tör elő zümmögőn, szívek zakatolása. |
|
 MM
Dolgomat tevén sétálgattam egy városka, utcáján,
Szívem elszomorodott, a valóság látványán.
Szembe jött velem egy szegény koldus asszony,
Aki alamizsnára kért pár garast, hogy enni tudjon.
|
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
