|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Élősködő aljas férgek,
szívják a vérünket !
Áldozatra váró lénye,
ennek a szép földnek ! |
|
 Gy
Zúgjon-zengjen ezerfelé versem búja hirtelen,
nincsen nékem szerelmesem, nincsen nekem kedvesem. |
|
 Gy
Valami hiányzik,
kevés bennünk a szeretet.
beszélünk róla eleget,
a szó nem felesleges, |
|
 Gy
Már megint csöpög,
pedg nem kellene.
Régen nem csurog,
pedig de kellene. |
|
 H
Mikor én még kislány voltam
Fehér kicsi házban laktam
Szegény voltam, nem volt pénzem
Volt szüzességem, szerénységem |
|
 H
Légy tudatlan, vagy színleld, és meglesz a sikere,
a tudatlannak manapság oly tágas lett tere.
Tilos az ész,és amit lát, gondolkodik azon,
ahogyan beteg tűnődik örökös-arcokon,
akik már osztoznának a várható koncokon.
|
|
 H
Mért' utaztál el tőlem oly messzire?
Ki visz engem reggelente isibe?
Közeleg az Anyák Napja, hol lehetsz?
Édesanyám Te már engem nem szeretsz?
|
|
 H
Lármás hírű, ifjú éveim, tinéktek
Én magam adtam be a keserű mérget. |
|
 H
a vacsoracsillag lopózik épp föl
a csorba hold mellé
s a távoli jupiter cézár éljen örökké
hálás együttállás szinte nász
|
|
 H
Komor Jelen bajsza kajsza,
Kevés a pénz, sok a hajsza.
|
|
 V
Nekem nem mondtad anyám,
hogy ennyire nehéz,
hogy több lesz a rossz,
a bú, a szenvedés.
|
|
 MM
Ó, Te gyarló ember, vedd már végre észre,
... A szerelem, agyadnak, legfőbb ellensége. |
|
 MM
Napkeltére felébredtem,
Az álmom, magammal vittem.
Elszállt belőlem a bánat,
Ne ígérd már, én nem várlak!
|
|
 MM
A virágszirmok szellőben fürdenek,
Illatár szárnyal a táj felett
A patak vize dúdolva csörgedez,
Bukdácsol a partmenti köveken, |
|
 M
Üres lelkemben
nincs ima,
hallgatag isten
nincs szava. |
|
 M
Álmomban egyszer,
ismét gyerek voltam.
Nyáron a vakáción
nagyszülőknél jártam. |
|
 H
A kis aligátor
alig aligátor,
megfogni nem merném,
nem vagyok oly bátor
|
|
 H
Jöjj el fényes napsugár, égben járó holdsugár!
jöjj el szívem tavasza, aranyhajú angyalka.
Hozzád bújok süvöltő-jéghideg vad szellő,
parányi gyertyaláng sötétben oly kellő. |
|
 H
Megpróbáltam rímek nélkül verselni,
hiába, nem jutott eszembe semmi!
Hogyha nekem nem rímel egy szösszenet,
eldobom a gondolatot csönd lehet!
|
|
 H
Folyamba megy a kis patak,
folyók tengerbe szaladnak,
a szél a szélnek csókot ad,
csókot ad a hab a habnak.
|
|
 H
Nem félem már szemed,
rejtett pillantásod fénytelen melege
oltotta szívembe az ősi átkot.
|
|
 H
Nem gyúlt szívem lángra, szinte még sosem
Csak kevesen érintették meg a lelkem, idebenn
Most szívem mégis sajog állandóan attól,
Hogy nem fér el helyén, a boldogságtól. |
|
 V
Napfény szűrődik át a lombokon,
Madárfiókát üdvözöl a bokrokon
Csak én, nem köszönthetlek szeretettel téged,
Mert csak szívemmel látom mosolygós képed |
|
 V
Szavaim a szavaidban élnek:
látod vége lett a hosszú télnek. |
|
 V
S ha hiányod majd,
a szívünkbe váj,
könnyünket nyeljük,
hisz annyira fáj. |
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
