|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Azok voltak a szép idők,
Hódított fekete seregünk
De végül csatát vesztettünk.
|
|
 V
Nagyon büszke volt acélos kardjára
A harcban edződött öreg katona
Mára az emlékei is már kopottak,
Hősi tettei tán igazak sem voltak |
|
 Gy.
átkozottak legyetek kíméletlen,
mindent romboló, vasöklű fellegek.
|
|
 Gy
Szökken a szó és ropog a ritmus,
most néma a száj, de pörög az agy,
forrong a vér és dalol a rigmus,
szíved mi diktál, s az ujj írja azt. |
|
 Gy
Akinek adok magamból, annak sokat,
rajzkeret ajkamról, lemosható csókokat.
Makacs szememből új és bátor életkedvet,
Mások szemében plántálom a vidám zöldet. |
|
 Gy
Halkan rezzenő pillanatok,
Gerlekacaj a háztetőn szerelmesen
Illatozó hársfaszirmok az ágakon
Mikor a szív rezzen érzelmesen |
|
 MM
Nem maradt már semmim
Csak szívem remegése
Én azt is neked adnám
De akkor mivel szeretnélek
Azt ne kérd.
|
|
 V
Egészen ott, hol földközelbe ér
Horpadt csövével az ereszcsatorna,
Egy galamb bújik a sarokba, fél,
Szeme riadt, borzas, kusza a tolla.
|
|
 V
Vaksötét éjszakán csillaghullás közben,
rád gondoltam drága, egyetlen kedvesem.
Néztem egy üstökös elmúló csóváját,
vártam, hogy hullassa az élete csillagát. |
|
 V
vagyok ahogy lehet
akár lent vagy fent
ki megbánt nem bántom,
hallgatok, a Föld dübörög. |
|
 V
Nem érdekel senki már a Földön,
Csak akinek emlékét megőrzöm,
Fájó, megsebzett szívemben. |
|
 V
Türelmetlen áhítoztam mikor kész lett,
vörösbarna, lágyan foszló, finom, édes.
|
|
 V
M ár nem repülünk az égen
A zt mondom erre: szégyen!
L égterünkben idegen repülők szállnak
É hes külföldiek közben megszállnak
|
|
 V
Barátságunk őszinte, tiszta,
régi emlékeket hoz a
szívembe vissza. |
|
 V
Honnan jöttél idegen,
átléptél az éteren?
Provokatív verseid
csupa- csupa félelem! |
|
 V
Keresem nagy melegséged dideregve,
keresem frissességed verítékezve,
Hőségben is takarjon be szárnyad,
s nagy hidegben terítsd reám magad.
|
|
 V
Békét kerestem,
megtaláltam,
halotti csendben
ült magában.
|
|
 V
Némán néz rám telefonom
üzenetek közt ujjam lapoz
Várakozó jelenem,
a holnapba kutat |
|
 V
Egy nyugodt pillanatra tán
A lelkünk éhezik; |
|
 V
Tengerpart, homok,
lábam mossák a habok.
A látóhatár peremén
összeolvad a víz az éggel,
|
|
 V
Pokolbéli földi tájon,
Hosszú életutam járom,
A jók, már rég kivetettek,
Az ördögök még megtűrnek.
|
|
 V
Ó édes jó istenem
add meg nekem,
hogy örökké tartson |
|
 V
Nyári hőség után,
magány–éjjelen,
a vad petúnia illatával
besurrannak hozzám, |
|
 V
Szeretném átélni újra a perceket
kezdet kezdetét, mikor megismertelek,
fiatalok voltunk szépek és ostobák
ittuk egymás szavát az éjszakákon át! |
|
 V
Magányod taván
evezel csónakoddal
a halál felé
|
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő,
Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
