|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Már oly rég nem láttam az arcod drága Jolánom.
Meddig nélkülözöd még, mondd csak régi barátnőd?
Lenne-e mód, hogy rám pazarolj a drága idődből,
s némi reményt adj? Bízom benned, hogy Te megértesz... |
|
 V
Lehunyom a szemem éjjel,
Hogy vágyam egyesüljön a kéjjel,
Ami a valóságban távol,
Álmomban lehetek bárhol, |
|
 H
Ha jössz, én úgy örülök,
előre így köszönök,
- de jó, hogy ismét látlak!-
súgom, már - úgy vártalak! |
|
 H
Voltam a naivság hálójában vergődő
szótlanul tátogó hal-ember,
de nevetségessé soha sem tehettek. |
|
 V
Fekete fényesség támad az égbolton,
elrepül a magasban egy bús-keserves álom.
Lelkek sokasága most végleg aludni tért,
az élet színjátéka a halál közelébe ért. |
|
 MM
Megcsömörlött órák,napok,hetek,
s míg alszol a homokóra pereg,
Szétfoszlott álmokban várod a folytatást,
de a mutató nem mutat, csak más útirányt. |
|
 MM
Most, csak egyedül ballagok,
Nem ölel át már két karod,
Nem csókol finom forró szád,
Elmentél, nem jössz, hol vagy már? |
|
 MM
Ezernyi árva mécses ég,
emberi álmok szerteszét,
mindben egy apró napsugár,
közel és mégis messze már. |
|
 V
Vak eb vagyok,
nem látok, de szimatolok.
Csóválom a farkam,
hangodat, ha hallom. |
|
 H
Jó lenne, ha mesélnél játszanál velem
Elmennénk az állatkertbe, mint régen
Iskolába menet fognád a kezem,
de itt hagytál, azóta fájdalmam végtelen
|
|
 H
Sírod csak az enyém,
tépett életem kicsiny darabja
Minden napom az emlékezés napja
Fejfádat nézi fakó szemem
|
|
 H
Szomszédunkat mind ismerik
az udvari gyerekek,
még dél sincs, de mondja nekik:
- Késő van, feküdjetek!
|
|
 H
Lelkem börtöne a testem
Ami fogva tart,
S, ha már nem leszek,
Jobb lesz nekem majd.
|
|
 H
Állok némán s hallgatom a vádakat,
szívem összeszorul,szemem könnybe lábad.
Hamis mind,üvölteném teli torokból,
de szólni nem tudok,hallgatok konokul.
|
|
 V
itt nem érhet el gyűlölet vagy bántás.
izmustalan. ősi. mintha;
hiányra érzéseinkből
fonódó mértéktelen. |
|
 V
Bár csak jönne egy forgószél,
Ami elrepítene Hozzád,
Hogy számon kérjem Tőled,
Hova lett a boldogság? |
|
 V
Rászánom életem erre a Földre,
Születtem itt, hol szíve dobog,
Enyémmel együtt e nagy völgyben. |
|
 V
Anyámnak annyi sok szép álma volt,
esténként mellém bújt és átkarolt,
dúdolta mint a szél a dallamot,
szobánkban még a csend is hallgatott. |
|
 MM
Kínoz a vágy,
Szívembe mar a fájdalom,
Sír a lelkem,
Borzasztóan fáj dalom... |
|
 M
ja már virág nem jár
a drog mellé desszert
csak az élet ne lenne
nagy teher letedd |
|
 M
Álom ez vagy érzés, vagy mindkettő egyszerre,
magányomban félek, nem jövök rá délre. |
|
 M
Aki verset ír, még nem poéta,
de van benne költői véna
elragadja a hangulat
verset ír a pillanat. |
|
 M
Lelkem tiszta, de mégis nehéz súly nyomja
Bár Ők mondják én vagyok a legjobb anya |
|
 M
De míg kezem fogod, testem melegíted,
Az évszak változások nem érdekelnek |
|
 H
Adj még nekem egy kis erőt
óh' az égre kérlek,
szakadékba zuhant tudat
ne engedd, hogy féljek!
|
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap,
Brigitta, Gitta napja van.
Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
