|
Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
MM
Jó-e ez a körforgás neked?!
Elkergeted a nyarat, hogy
Te uraljad az eget?! |
|
MM
Vágyom adni egy mosolyt
emlékeid közé,
Akkor is, ha bánat költözik
a szíved köré. |
|
MM
Nyári napnak alkonyán megjelent egy fénysugár,
hamvadó naplementében hideg szellő fújdogál.
Harminc fokból jéghidegbe vált majd át a légkör,
berobban a nagy vihar majd, jeges hóeséstől. |
|
MM
Nagyanyám szép szava átölelt,
szíve is muzsikált úgy felelt.
Két szeme szelíd és tiszta volt,
ruhája jóságot illatolt. |
|
MM
Távolra hívott a kötelességérzet
Ígérted visszajössz, ha újra ősz lesz
Bokrok, fák siratják hulló levelüket
Én törölgetem forró könnyeimet |
|
MM
Álmaiban megjelentél, álmaimban érintettél
Álmaimban átöleltél, karjaimban megpihentél |
|
MM
Mikor megszülettem,
sírásra görbült pici szám,
apró öklömmel ütöttem a szúró levegőt,
mely tüdőmbe lőtt. |
|
M
A tél megzörgette október kapuját
Ágak roppanása jelzi az elmúlást
Daltalan reggeleknek némasága vár
Olyan szomorú, sivár kietlen a határ |
|
M
Láthatatlan csomókat szakít fel fájdalom,
láncszemenként fűzött össze álom valóság, |
|
M
Ünneplőt ölt a halál kertje,
Újra éled a gyász, a veszteség érzése,
Beléd hasít a fájdalom, s körbekerítenek,
Eleven a holtnak, egymásnak így üzennek. |
|
M
Ő is hasonló volt, mint a többi ember,
Vidám volt, szenvedett, ellenállni nem mert,
Jó is volt, rossz is volt, néha haragudott,
Amikor csalódott, akkor búslakodott.
|
|
M
Egymás mellett futnak,
mégis magányosak,
társtalanok. |
|
M
Faggyú illata szökik újra lélegzetembe.
Bánat ül lelkem ágára.
Képek forognak filmkockákat írva:
feketén bámul a halál zsoldos katonája. |
|
M
Felszáll a hajnali pára,
a Nap ébred a felhők mögött
kék paletta a horizont tengere,
a felhők fehér fodrokat rajzolnak, |
|
H
Közöttünk bolyong a Végzet,
Számol tőkét, kamatot,
S a név-értékű enyészet
Tudja: kaszálhat, nagyot. |
|
V
Neked adtam szívem, szerelmemet,
Irántad szerelmem mit sem kopott,
negyven év alatt, csak fokozódott
Téged szeretlek én, hidd el nekem, |
|
V
Szép az élet ragyognak a csillagok,
nincs más Neked, hívtál engem, itt vagyok
melletted én amíg élek, higgy nekem,
úgy érzem, hogy egész lényed szeretem
|
|
V
Lázunk vulkán heve felemésztett minket,
egekig repültünk, nem volt már határ,
nem vigyáztuk jól az Isten adta kincset,
s az hűtlen elillant, nem jön vissza már.
|
|
V
Ajkam elhagyott szavai
szemedben alélva
értelmetlenné válnak;
|
|
V
A részem lettél.
Bennem élsz, már régóta,
ismeretlenül.
Szavaiddal ébredtél
gyönyörű álmaimban.
|
|
V
Sötét téli estén hamvadó remény kopog
Ajtómon a láz, kértem, s nem kapok
Halott madár sírva kiállt: Istenem, hol vagyok?
Régi álom piros színe feketére fagyott |
|
V
Leesett az első hó
Elég hamar ideért,
Kinézek az ablakomon,
Minden csupa hófehér.
|
|
V
Lelkem mélyéből fakad a szeretet,
S örökké marad, mit érzek,
Amióta először a tekinteted
Csodájában megszülettem benned,
S bennem a szerelem.
|
|
V
Szilveszter volt, és ajkunk összeért,
Itt vagy szívem, Téged kerestelek,
Rád leltem, boldogabb nem lehetek!
álmom teljesült, mit szívem remélt. |
|
V
Ébredj lelkembe tavaszt hozó napfény,
mert gondolatban ülök ágyad szélén,
s őrzöm mesés álmod legmélyét,
nézlek s csak fogom kezed,
érzem szíved dobogta ütemet.
|
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap, Brigitta, Gitta napja van. Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|