|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
A keretből egy kép néz vissza
Szürke por lepi már egy jó ideje
Nem nézem nappal csak estelente
Nagyon fáj, ha előtűnik arca
|
|
 H
Piros meleg alkonyon, bóbita kél ajkamon,
rózsafákon vörös virág, hóvirág a hangomon.
Mákgubóból érlelődő, hosszan fújó szélvihar,
vitte el a drága lelkem, mely élni, túlélni akar.
|
|
 H
I'd need to be told what to do next
As in love my experience is fairly wrecked.
I don't how to open myself up; like a pre-text:
I'm rough and hard; feelings are as sacred as I'm bad. |
|
 H
Oltár elé állsz s majd gyerekeid lesznek,
Házad lesz és sok-sok minden más,
De olyan szép, mint akkor voltál Kedves,
Olyan szép nem leszel ... lila Orgonám. |
|
 V
Volt munkám, édes otthonom;
hogy miért történt, nem tudom,
hol dolgoztam a gyár bezárt,
bankom folyton pénzére várt, |
|
 V
Felhő száll a nagyerdőre,
Fájdalmas gyász a temetőre,
Hullnak esőcseppek a felhőkből,
Hullnak könnyek a szemekből. |
|
 V
Elmulasztottam vasököllel
az asztalra csapni.
Igyekeztem kívánságaikat
teljesíteni. |
|
 V
Egy-egy könnycsepp kicsordul,
A világ a sarkából kifordul,
Néha még érzem az illatod,
Olykor felcsendül a hangod,, |
|
 V
Döbbenet ül az arcunkra,
Mikor egy sír szélén állunk,
Ott szembesülünk, magunkkal,
Hogy testünk törékeny és védtelenek |
|
 V
Ragyogjon szeretet, mint fénylő aranyhíd!
Nézz tiszta szemembe!- a tükröm, és tavam.
Ha foghatná kezetek reménylő szavam,
lenne az olyan, mint; koldust, ki hazahív. |
|
 V
Egy szép nyári éjszakán
a virradatra lesve
szellő sem rebben.
Illat járja át az éjt, |
|
 V
Hallgasd a tenger moraját, gyermek!
A legszebb dal horizonton innen és túl.
Fáradt sóhaja ez a zúgó végtelennek,
s hol e sóhaj a hullámoknak ágyán vízbe fúl, |
|
 V
telik a hold hű társunk szebbik arca
hogyan is lehet mindig ezt mutatja
rossz kedvében elbújik a durca
mögé mérge sötéten elfogyasztja |
|
 V
Kinyílt az őszömnek, harmatos virága,
elbúcsúzott tőlem, drága napsugárka,
Felhőben lett virág, bágyadón-hervadón,
múló szeretetben, hamvadt el fonnyadón. |
|
 V
Hogyan mondjam el versben
Hogy táncolok önfeledten
Hogy bizserget belül az érzelem
Hogyan lehet, ennél is szebben |
|
 V
Megült haragjaiban a ma,
árnyékot vet a tegnapra,
s holnapjában remegve ébred,
mi tegnapelőttjében szégyenkezett. |
|
 V
Jaj, most itt ez az óra, én szépségét érzem,
Miért nem adatik, hogy veled éljem,
Zöld füvek sóhaját érintené lábunk,
Hajnali harmattól nem kéne félned, |
|
 V
Ecsetem száradt hegyén,
még színek rejteznek,
kopott ceruzámon a fény,
sejtelmek árnyán dereng, |
|
 V
Átölelt az éjszaka,
gyönyör rabságában,
fogva tartott két karja. |
|
 H
Reszketek!
Elküldenélek végleg! Eredj utadra!
Legalább az emléked hadd maradjon!
S maradjon ez a sajgó mégis gyönyörű érzés a szívemben. |
|
 V
Lankás domb árnya eltakarja,
pedig társra nagyon vágyna!
Csobbanó csermely vigasztalja ,
ne vágyjon el - marasztalja. |
|
 V
Úgy érzem újra megtaláltam.
Azt kit régóta csak almaimban láttam.
Megpróbálom újra szavakba önteni.
Mennyire csodás volt a karjaimba tartani. |
|
 V
Születésnapodon jusson eszedbe,
Ifjúságunk minden szép perce,
Adjon a jó Isten, erőt, egészséget,
Fogadd szeretettel csókos köszöntésem. |
|
 M
Magány az úr, s a kis szobát,
ború sötétje járja át.
Sarokba bújva sok remény,
hiába vár a tél jegén. |
|
 V
Körülvesz a csend.
Lágyan átölel.
Magasba emel,
kézben ringat el. |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
