|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Sokszor, arra gondolok,
az élet nem is rossz dolog.
Van benne jó, de nem jó is,
el kell viselnünk, így is, úgy is! |
|
 Gy
Jön egy kósza gondolat és törlöm a neved,
ismertelek? Meglehet, de nincs már szereped,
visszavonni nem lehet, pillanat az egész
ujjam keres gombokat, nem is oly' nehéz? |
|
 Gy.
Aludj Balázs, aludj szépen,
alszik már a fű a réten,
alszanak az angyalok,
csak az óra andalog. |
|
 Gy
Láttad-e már mondd, Nap sugarában, reggel a bércet,
pompaecsettel hegytetejéről szórva a kéket?
Lángja a tűznek, fénye az égnek, Mennyei képek!
Úr szava döntő, hogy milyen is lesz végleg e szép kegy. |
|
 Gy
Harangok zúgását hallom,
Zsolozsmák monoton mormogása
Ringat álomba csónak-ágyamon. |
|
 Gy
Hámozd le szüntelenül a zöld burkod,
fásult mérged!
Ne csak a zöldet, mind a lilás kéket! |
|
 Gy
Az egész műhely sötét volt. Kis ablak
eresztett szűken fényt a mozdulatnak,
azt emlékszem, hogy járni sose láttam,
de háromlábú trónját megcsodáltam, |
|
 Gy
Lenge köd-fátyol lebben
mosolyod csillan lelkem tó tükrében
Ahogy felvillant hirtelen
a kép elmosódik a térben |
|
 MM
A maga alattomos csendességével
Mindent betakar, ellep, újat, s régit.
Utazik észrevétlen szellő segítségével,
Újat elhomályosít, régit szépít. |
|
 H
Olyan szigorral bánt velünk Ön,
a lég is néha megfagyott,
de szigorának mélyén döntőn
egy lélek: nagy, nemes lakott.
|
|
 H
anyának lenni édes és nehéz
minden pillanat olykor felemészt
öröm és bánat mossa át szemed
a világ kiálltja ki e csoda nevet
|
|
 V
Most eldobtam mindent,
nem érdekel semmi!
Hiányzol, duzzogok
- de ez nem hiszti. |
|
 V
Vágytam, s meg van....
Reméltem, féltem....vártam.
Csodát kerestem.
Eddig, nem is találtam. |
|
 V
Ma sem jön az álom, az óra vánszorog,
sorskorsó vizéből keserű maradt csak,
hiába szürcsölöm, nem oltja szomjamat,
arcomról egy könnycsepp kezemre rácsorog. |
|
 V
Gyöngyvirág és kéknefelejcs
csokrot vittem jó Anyámnak,
kedvenc virágai voltak, |
|
 V
Amikor feltette szemüvegét, majd
kezdte olvasni hangosan verseim -
szívemben ezer madárka csicsergett
míg hála suhant át lelkem termein. |
|
 MM
néha még dobbansz bennem
szívem helyén
bordák alatt szúrsz
mint beszorult levegő
hagyom fájni hogy felébresszen |
|
 MM
Mint szél akkordja ringatnak az évek,
s már nekem is van három gyermekem,
De ha baj van, csak Téged hívlak:
Anyukám segíts! |
|
 V
Még élő ember vagyok,
Mindaz mi emberi számomra nem ismeretlen,
Alig van időm rácsodálkozni, hogy élek,
Boldog vagyok, mert létezem.
|
|
 H
Megfulladok!
E végtelen mélyből ments ki!
Majd ereszd el karomat
S hagyj poklom útján elmenni. |
|
 H
Imádom a huncut melltartókat,
átlátszókat, ringani hagyókat;
ha egy ilyen közeledik szemből,
kiugrik a szemem a fejemből. |
|
 H
Arcuk örömfénytől égő
tűzkarikája forog
belső lélekpáholy
tengelyén; |
|
 H
Vénül az Idő,
Gyorsabban rohan;
Ezerféle apró fájdalma van,
S benne az életünk |
|
 H
Orgonát szedtem csokorba
Ma van anyák napja
Azon gondolkodtam
Kinek is ajándékozzam
|
|
 V
Violák, ti aranyló violák
illatotok mézes áradás...
|
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
