|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Életünk időutazás,
Nincs a végén célállomás. |
|
M
Mért' nem látod mindenben a szépet?
Ne kérdezzek én ily' hülyeséget?
Pesszimista hangulatod dobd el!
Megmutassam Néked, hogy azt hogy kell? |
|
MM
álmokat megtörő kábulat
derengés
létszagú új utak
holt vágyak takarják arcukat. |
|
MM
Nem játszottam túl színházi darabban,
csak adtam úgy őszintén önmagam,
s néha a függönyt le is engedték,
szünetében arcomra nem került festék. |
|
H
Oly csodaszép vagy Szívzengőm, jöjj már ne sirass el,
Szállj, ha szeretsz még Pillangóm, szólj, mert nekem az kell.
Lágy öleléssel melléd zár él éhe a vágynak
Nyisd ki az ajtót Szeplő-lány légy fénye csudának... |
|
H
Fontos dolgaimat
Készültem intézni,
Vártam a jó időt,
Hogy, el tudjak menni |
|
H
Mikor megláttuk egymást,
Kiosont közülünk a levegő,
Tükörképeként egy fának,
Üres érdektelenséggel, |
|
H
Zene nem szól, csak a hideg csend ajka sóhajt áriát.
Az elalvó csillárok alatt a búcsú szele kering,
A színtelen fények szürke ragyogásba fakulnak át,
Az ablakok ágyán tóvá gyűlnek esőző könnyeink, |
|
V
Boldog mosoly az arcodon,
csillagszemedben ébred,
gyémántfényű csillogás,
örök kísérje élted. |
|
V
jaj, ne aggódj -mondod- a kislányod vagyok
s pont úgy ölelsz meg, mint gyermeket a nagyok
Hát felnőttél
apró búzaszemből mélyszőke kalásszá |
|
V
Magamnál nem lehetek bölcsebb
Kemény vasfog rágja időmet
Hátat fordítok a jövőnek
A tegnapok a fejemre nőttek |
|
V
Barátságunk vára
Elesett a harcban,
Féltett titkomat eladtad,
Júdás-pénz volt ára, |
|
V
Egyszer az éjszaka ege, elejtett egy csillagot,
Észre sem vette, tovább ballagott.
Csillagot elkaptam, mily fényes, nem kopott,
Szívemből, máris egy darabot ellopott.
|
|
MM
Tegnapom csillogó tükreit
széttörte
cseppenként
hajnali felhők sóhaja |
|
MM
Ezt az utat te jelölted ki
Számomra Uram,
Engedd, hogy megtaláljam az utam. |
|
MM
Voltak napok
vadlovakkal
port kavartak
elvágtattak. |
|
H
Amikor egy apró szikra
fényt gyújtott az agyamban
feltárult a lelkem titka,
mindenem neki adtam. |
|
H
A cechet az ördög
Sose fizeti,
Úgyis meghalunk
Hát: Oda se neki! |
|
H
Megszámlálni sem tudom
csizmám lábnyomát
mit színpadon hagyott,
bár jártam padlószőnyegen, |
|
H
Meguntam, hogy annyit menjek az időben,
Tudom a félelem jön, ha egyszer megállok,
Ott orvul csak a sötétség tátong miközben,
Csak ő lesz velem, csak ő, mint átok. |
|
V
A szám így titokban két kettes rejt,
együtt s karodban mindenek felett,
jóban rosszban időtlen élten át,
kéz a kézben,megragadt mosolyát. |
|
V
Nézd, a Hold ezüstpalástja, hogy ragyog!
Udvarát a pompa fénye járja át,
szél zenél repítve méla áriát,
lelkem ünnepel, hisz újra itt vagyok. |
|
V
Hajnal volt. Még harmatcseppek megszülető lágysága
ringatta a földet nyugodt álmában.
Éber valóságként voltam ott.
Egyszerre láttam álmomat, az álmodót,
|
|
V
Nem kopogtok halkan;
jöttök dérrel – dúrral,
jéggel, vízözönnel,
égiháborúval, |
|
V
Hegyóriás, rideg havas,
a fenséges égbe néz fel,
Isten tudja, milyen magas,
csúcsa ködfelhőben vész el.
|
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek, Dénes napja van. Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|