|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
A vén diófa alatt ültem.
A szél dúdolta lágy dallamát.
Az illatoktól részegülten
vártam meg az este homályát. |
|
 Gy
A másodperc egy szó,
mely elgondolkodtató, |
|
 V
Belementem egy újabb játékba,
áldozatot játszok.
Nem én vagyok a darab rendezője,
nem tudom mi lesz a vége. |
|
 V
Az élet útja görönggyel teli,
De mégis szép, csodálatos folyam,
Ha kétség mardos, űzd, vess véget neki,
Hisz oly rövid, mint röpke csók olyan. |
|
 V
Álmos Hold felhő-ágyasházba lépne,
A Szerelem az Élet tükörképe. |
|
 V
Vénülnek már a fák,
gyérülő lombruhát
foltozgat őszi szél,
dongóhad döngicsél. |
|
 M
Azért, van még aki szeret,
az egyetlen gyermekem, |
|
 M
Könnyű észrevenni,
Tetszetős a férfi,
Jó parti: tartották,
Sok csábos nő nézi! |
|
 MM
Érintés és sóhaj.
Ívbe feszülő test.
Ölelő karomban,
élő emlékezet. |
|
 M
Gigászi ura víznek;
büntetsz, avagy csak próbát teszel?
Iszap-sereged minket
napok óta ostrommal tesztel; |
|
 M
Illatár száll, virág virul,
Mesevilág gömbje gurul,
Szivárvány fon koszorút,
Vihar készül, beborult. |
|
 V
Mi ütött ebbe az asszonyba,
mintha nem is ő volna!
Lelkében tán ördög tombolna?
Tudni, hogy mi baja, de jó is volna! |
|
 V
Szemmel tartja sorsom Valaki az égből
Eltakar a világ csúf oldala elől
Szánakozva nézem, kiknek bőven jutott
Csúszkálnak az úton és boldogtalanok |
|
 V
Milyen fenséges, édes az ízed,
Mintha csókot érezne az ajkam,
S ahogy tükrömben látom az ívem,
Csodálkozom, ahogy belé haraptam.
|
|
 V
Úgy érzem a halál
Az ajtómon kopogtat,
Fejem fölé hajol
És kaszát lobogtat. |
|
 V
Fűzfa lombjai közt lágy szellő susog,
megénekelt pillanatában vágy ragyog,
távol világtól, karodba bújok szerelmesen,
csak örök legyen a perc, veled kedvesem. |
|
 V
Felhők felett kék az ég,
repülőgép suhan épp!
Napsugár a Földre ér,
borús felhőt kerülvén! |
|
 V
Mint féltve őrzött bolthajtásos pince mélyén
tölgyfahordó rejtekén a bor nemessé ért
s az öblös pohárban mély tüzű nedű csillan
Csodálja az értő szemű sommelier, |
|
 MM
Éreztem ahogy az Ég tüzet rakott,
Nagy volt a forróság, izzott vörösen,
Szedtem az epret itt s indáról amott,
Észre sem vettem ki állt mögöttem. |
|
 MM
Csukott szemmel jártam
Uram, oly' sok éve!
De most tudás lép a
vakságom helyére! |
|
 M
Az ajtóban megrogytál, lezárult szemed.
A te sírodat is gyakran meglátogatom,
Virággal, mécsessel emléked áldozom. |
|
 M
Nem tudja, hová legyen,
Végtelen bújában,
Árvíz és más veszedelem
Van a tarsolyában. |
|
 M
Belebújok az éjszakába,
itt nem kell senkihez se szólni,
jó a csendruhát magamra húzni.
senkinek lenni, némán merengeni, |
|
 V
Ébredj ember álmodból
Tégy rendet a káoszból
Amin táncolsz pengeél
Már a léted itt a tét |
|
 V
Koromfekete éjszakában
cikázó fehér villámok,
hatalmas menydörgés
rázza meg a házat, |
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
