|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Barátságunk arany szálból köttetett,
ne hidd oly' rövid lesz, mint egy szösszenet
Fogom kezed, szépítem az életed,
lehozom a csillagot, s a fényt Neked.
|
|
 V
élsz
élek
élő testek
céltalan bolyongunk |
|
 Gy.
Éjfekete roma szemek,
hűség mesél tibennetek.
Fényt ígérő tekintetek,
- csillaggyújtókká lépjetek!
|
|
 Gy
Az idő elszáll felettünk,
rohannak az évek,
és én még mindig, várlak Téged! |
|
 MM
Ragyogó napok gurulnak,
Hőségben hervadó virágok
Hullatják szirmukat. |
|
 H
Soha nem éreztem, még igazán,
Mikor valaki átötel a szívével.
Soha nem éreztem, még igazán,
Mikor valakinek az én szerelmem kell. |
|
 H
Csak még egyszer láthatnám azt a hóesést,
Amit varsolcon látni véltem,
A hideg házból néztem, emléke oly mesés,
Milyen boldogságot reméltem ! |
|
 H
Lebegek a térben, aprócska ponttá
válok az ébredő sötétségben.
Parányi nagyságom a világegyetem,
néma rezdülése vagyok csak a létnek. |
|
 H
Szépen beszélek én hozzád,
tudom, hogy nagyon szereted,
hunyd le csodálatos pillád
suttogd el most a nevemet. |
|
 H
Gonosz vagyok, pokol szülötte,
hevem sebez, tüzem sütötte
beléd, pecsét örök jelét,
okozva néma szenvedést. |
|
 H
Odakint az idő, oly változatos,
Mint a fejembe bujkáló gondolatok.
Hol felhők sötétítik az eget,
Hol napsugarak nyaldossák a teret. |
|
 H
Elhervadt a sok szép rózsa,
Szirmaikon járok,
Jöhet-e még új virulás?
Türelemmel várok.
|
|
 H
Elorozta a Sors tőlem a szépséget
csak lelkembe oltott vágyat,reményeket
de nem ízlelhettem gyönyör-adta mézet. |
|
 H
most egy kicsit ki kéne szállni
és átgondolni, hogy mi van
azt hittem, már jöhet bármi
hagyhatok mindent annyiban
|
|
 MM
Ússzatok csak felhők, fehér-hab báránykák
szárnyalj pegazusom,léleknek nincs rabság
Merülj, merülj, tiszta képzelet,lepje el szabadság! |
|
 MM
Állandóan rámnyitod az ajtót,
naponta nem egyszer, többször is!
Nem jössz be hozzám, nem értem miért,
pedig bejönnél, ha tudnád, mit is adnék! |
|
 MM
Ha a magas fák haldokolnak,
a zöld a hosszú szárba olvad,
az elmúlásuk mégis áldott,
a rügyek ledobják a lángot, |
|
 MM
Egy hang súgja, hogy ott lesz a cél,
Az úton vár majd egy távirat,
Hiába csábít végig a Kacér,
Hidd el, hogy: Találkozunk Párizsban! |
|
 MM
Kövek között követtelek,
Lábaimon vérző sebek.
Várj meg, kérlek, esedezek,
Nélküled én nem élhetek. |
|
 MM
valóság amiről írsz, s nem képzelet
mondd, mi jelenti akkor a fényt Neked?
Egyik versed sziporkázik, gyönyört hoz,
következő ronggyá szakít, földhöz nyom! |
|
 MM
Uram én megbocsájtok Neked,
hogy teremtményed nem tökéletes,
mert az ember olyan, mint a szamár,
csak bámul és új csodára vár. |
|
 H
Engedd, hogy egyszer melledre boruljak,
Hogy ott sírjam ki bús fájdalmamat,
Bánatom elmúljon, tűnjön sok borús nap,
Érintsd hajam, gyógyítsa ajkad ajkamat.
|
|
 H
Szegény ország – kevés gyerek;
Fent a vén Nap is kesereg. |
|
 V
Hegyek csúcsán, elolvadt a hó a jég,
lezúdult a folyókba a sok víz.
Majdnem negyven napig esett az eső,
talán a Medárd hozta ezt!
|
|
 V
Miért van öröm, miért van bánat?
Miért kell tűrnünk a sok fájdalmat?
Miért van törékeny testünk, lelkünk?
Miért kevés a szeretet bennünk? |
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
