|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Indián lován nyeregbe száll az ősz,
Tépázott árny közt így jut el közénk,
Magánybazárt madárdal lesz a csősz,
Lepke szárnya nem repteti körét.
|
|
 V
Vén, délceg platánok alatt jött a szó, a beteljesülés,
Az egyetlen s igaz, valódi felismerés, megsemmisülés.
Mintha e szót, eme érzést, szívemre, Isten tette volna,
S lám, minden édes hallható dalnál ez, szebben szólna.
|
|
 V
egykori öröm,
jelenleg üröm.
fehér, fekete, mindegy:
kerülöm. |
|
 V
Jó táltosom, látod- e hullani vérem,
sebeim fölött szállnak- e éhes keselyük,
s a varjak vészjóslóan kárognak- e ma este?...
Isteneinket már sorba veszejtik a hitetlen népek, |
|
 V
Szilaj vágyat, vágyaimért
Kulcsolt ujjat, ujjaimért,
Holdfényét az álmaimért,
Megbocsájtást vétkeimért. |
|
 V
Születésnapot ünnepelsz napfény tündöklésben,
Melengető sugarak közt, égi fürdőzésben.
Tárd ki szíved kapuját, érezd a nyugalmát,
Rózsaszirmok illatai érted ontják szívem szavát. |
|
 V
Ágyadban vágyzuhogás az este
s szürke testem érintésed mentén
kitavaszodik- Szeretlek, szeress
két karom közt füledbe zihálom
|
|
 MM
Szent István napján reggel
Sokan köszöntenek engem
|
|
 MM
A rakéta felszállt végre,
köröket rajzolt az égre.
A Föld határához érve
száguldott a semmiségbe. |
|
 MM
Őszapó, te verébforma,
nemköltöző kismadár,
belőled hazánkban fészkel
kétszázezer költőpár. |
|
 V
Mindannyiszor, ha ismerőst
Kísérsz a temetőbe,
Saját halálod képzeled
Te is már jó előre. |
|
 MM
Bizsereg a lábam ujja,
A magáét midig fújja.
A cipőbe bebújna,
Ha a lábam menni tudna, |
|
 MM
Belenyugodtam a szerelem érzésbe.
Megsimogatott,körbeölelt
s azt mondta: - Én vigyázok Rád. |
|
 MM
Szemében megfakult a fény,
szótlan lett, nem sokat nevet
- asztalon terhes már a vény -,
rekedten mondja, hogy szeret. |
|
 V
Ébredő szomjas vágyak,
érintések koldulni járnak.
|
|
 V
Mint két idegen jövünk-megyünk,
Mint két idegen egymás szemébe sosem nézünk,
Csak elmegyünk szótlanul egymás mellett.
Ébren álmodtam volna csupán, |
|
 M
Hófehér arcán szerelemnek pírja éled
Zöld rizsmezőkre az ég boldog álmokat sír
A Nap, szivárványhidat ível a lány fölé. |
|
 M
Majd így szólt: Töltsétek meg ismét !
Izzó véremmel bárki egyesüljön,
Hisz az elmének ismert ismérv,
Borban az igazság s ez benne testesüljön. |
|
 H
Gyermekkorom legszebb nyarát,
muszáj Nektek elmesélnem,
erről álmodtam az imént,
felkeltem és leírtam szépen! |
|
 M
Búzafüzér aranyát aszaló,
Nyárderekát szerető arató. |
|
 M
Küldenek barmot, vad férfi sarjat.
Tűrni már véges ennyi borzalmat!
Emberi lénnyé teszik először,
érezni szépet, szerelmet nőtől... |
|
 M
Zuhog az eső a felhőkből
Villámlik, széthasad a horizont,
szikrák szóródnak szerteszét:
ablakomon át parázslik az ég |
|
 M
- Te láttad már sírni őt?
Nem, ezt te nem láthatod!
Folyik fénytollú habja,
útját nem állja gond folyama. |
|
 H
Víg táncát ropja a nyár a Tisza-parton
Szikrázó víz-gyöngyök játszanak a selymes fodrokon
hirtelen elpattannak, mint szappanbuborék.
|
|
 H
Estéimben a bor megtanított olyan formán,
Hogy hogyan telnek meg poharaink szűz vérrel,
Hogy mélységében születnek a szép vörös rózsák,
S lelki világosságot, hogy űz ki az éjjel. |
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
