|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Nem látlak, csak mint szívverést s álmot érezlek magamban,
És mégsem vonom kérdőre a bolond reményt, hogy hű-e,
Mert túl lázas valóságokon egy sarkcsillag mindig van: |
|
 M
Ha nem jössz vissza soha már,
többé nem érezhetem a varázst,
a boldogságot, amit nekem adtál,
bárki is szeret az nem olyan már! |
|
 H
Oly nehéz kereszt,hogy szeress valakit,
de Te oly egyszerű vagy ! Nem értelek,
de talán van benned olyan titok és hit,
mit megfejthetek, s vele megértem szépséged.
|
|
 V
Ajkad most még vidám nótát énekel
de, szállnak ám az évek észlelhetőn,
hidd el az öregkor biz' hamar eljön,
ballagsz még Te is csöndes bús léptekkel. |
|
 V
Örülök, ha boldogságnak
könnye csillog szemedben,
ugye érzed, otthon várlak
gyönyörű, szép szerelmem. |
|
 V
Hangosan kiáltok,
hallani nem akarjátok.
Közöny van a szívetekben,
hiány szeretetben. |
|
 V
Akartad újra önvalód világát,
De hajtott az illúzió tovább,
hogy egyre csak bűneid lehess. |
|
 V
még nem még nem kondulnak a bódult harangvirágok
encián egeken vacsorafoszlányok
gyalult asztalokhoz bor és kenyér ma kovásztalan
illik-e még vagy szélbe szórt szirmok hasztalan
|
|
 M
Pályára hív
az élet,
a foci -sors
kemény lesz. |
|
 M
Nyugodj karomba,
s ha fáznál, szívem Rád adom,
puha bársonyként betakar,
mint lágy selyem ölel karom. |
|
 M
Azért magasztalom, s egyben tagadom
mert ily Érzelem nem nő minden napon -
még csak héten sem és éven át éppúgy
hosszú hónap-sor, míg tőle a vér búg. |
|
 M
Kutyát látok künn a parkban,
Nagy apportfa pofájában.
Fut, a hóban alig látszik,
Gazdija meg majd’ megfázik. |
|
 M
Elnézem a virágokat,
hosszasan a kertben,
mindnek szeme mosolyog
s szíve boldogsággal telve. |
|
 M
Nem tudom majd síromon
virág lesz-e vagy csak kóró?
- Most pihenj Poe!
Csendre inté lelkem a holló. |
|
 M
Én házat építenék a szeretetnek,
kinyitott ajtaján ti is bemehettek.
Kő-erős falait díszíteném dúsan,
betérnének ide elfáradtan sokan. |
|
 M
Hajamban búzavirág koszorú,
margaréta hófehér szirmaival tele.
Léleksimogató boldogság,
a bolondos ifjúság heve.
|
|
 H
Ó te dalos madárkája az éjnek,
ki zöld ágakon énekelsz kéjjel,
kinek a csillagok csókra hajolnak,
te varázslatos csőrű ,dalolj csak. |
|
 H
Nem ártottam soha
senkinek a dallal,
fáj a kicsi szíved
hallgasd, megvigasztal!
|
|
 H
Tornyunkon hajdan rézmadár,
Kakas forgott, kevély,
Ki fölnézett rá, tudta már,
A szél merről veszély.
|
|
 M
Sír az ég, hullat fázós könnyeket,
virágszirmokon piheg, majd lepereg.
Nem vonta félre felhőfüggönyét,
a Nap, ránk borul a nyirkos szürkeség. |
|
 M
Fenyegető fellegek
Hada égre hágott;
Viharokkal teremtette
Isten a világot. |
|
 M
Hallottad-e, a csillagok dalát?
Ébren álmodva át egy éjszakát?
Hallottad-e, hogy a lelkem bekopogtatott
és megcsókolta csukott ablakod? |
|
 V
Be kell, hogy valljam:
mikor a serlegből bort iszom.
meg kell halljam,
a Föld bűvös gondolatát, bizony.
|
|
 MM
Indultam őseim sírjait keresni,
gyötrő lelkemnek kellene felelni,
ős apáim miért ontottak vért,
miért haltak meg a szent honért. |
|
 MM
én boldog voltam,hogy
el-elmondhatom...tiéd
lett az örök fény...nékem
maradt egy kis sírhalom. |
|
|
|
Ma 2026. október 07. szerda,
Amália napja van.
Holnap Koppány napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
