|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
A szó a lélek hírnöke.
Szívcsakra és szívgyöke.
Fényben érő mandala
felvértező dallama. |
|
 Gy.
Tegnap sétáltam, kéz a kézben
az úttal, hogy űzzük az időt,
már fákon ült a néma végzet,
míg bennem a szó magánya nőtt. |
|
 Gy.
Múlt voltam, jövő leszek,
neked s veled,
s ha magam néha nem lelem,
dörgőn ébressz,
szavad legyen intelmem. |
|
 Gy.
Te vagy a mindenem,
áruld el most nekem,
biztos,hogy jó velem? |
|
 V
A megélt Világ-kocsmában
érthetetlen esték
növekedtek mint sírás,
belemerülgettem |
|
 H
Csupán az akarat becsületes,
A végzet?
Sunyi, kivénhedt lotyó.
|
|
 V
El fogsz-e jönni,
hogy meggyújtsd a petróleumlámpát?
El fogsz-e jönni,
hogy meggyújtsd a szerelem lángját? |
|
 V
Üzenet jött széllel, kedvesemtől nekem,
Azt súgta fülembe, most is szeret engem.
Szenvedélyes szíve szárnyal még az égig,
És mindig így lesz ez, az utamon végig.
|
|
 V
Ha már úgy is erre járok,
kis ajtódon kopogtatok !
Egy pohár vizet kérnék,
tovább nem is zavarnék ! |
|
 V
Magasra száll a hang,
és szívbemarkoló,
a sas lenéz, alant
jajong a tremoló, |
|
 V
Felhasítom mellkasom.
Kitépem belőle az erdőt.
Fészke-fosztott madarak
csőre süvölti dallá erőm. |
|
 Gy.
Mást mond egy lovasszobor látványa egy,
a ló alól szemlélődőnek...
|
|
 Gy.
Elmennék a nyár után,
bár az ősz is szép Budán.
Talán vár az unokám,
túl az Óperencián. |
|
 Gy.
Szórja szavait sziszegve, szűköl a szél
hasít mardosva, felvonyít, vág fagy-acél... |
|
 V
Pilleszárnyon érkezett az este,
némult zajok útját így követve.
a feljövő Hold titkokat remélt,
de mindhiába, sajnáltam szegényt.
|
|
 V
A furmányos Róka Rudi
csavart agyát köszörüli;
vág az esze, mint a penge;
labirintus az ürege, |
|
 V
Kicsorbult szemek, gonosz tettek,
Nem akarok élni veletek. Emberek!
Ember teszi ilyenné a világot,
De fogjunk össze és más világot |
|
 V
bennem még nem nőtt úgy virág,
mi így rám borította bíborát,
szirmaival vörös csokrot kötött
s lágy hangod belém költözött.
|
|
 V
Ki ért meg mondd, örömzenészt,
akit annyi bánat emészt,
kinek láza mindig magas,
útja is kín, lucskos saras, |
|
 V
Olykor alábuknak az estéről a csillagok
És árnnyal teltebbé lesz az ég,
De ébred majd másik s oly lobogó fénnyel ragyog,
Mint csillag soha még. |
|
 V
Szapora szóban kevés való van,
égbe kiáltva földre lehull.
Csillagfolyóban, nagy Éj-világban
szerelem-áldás ártatlanul. |
|
 V
félébren hallom
bolygó neszel |
|
 V
Le-lenézek, oda lépek,
zizegnek a levelek,
Rekedt hangú ének zendül,
a szél tánca ettől serdül.
|
|
 V
Mit bánom én,
ha magadénak szeretsz,
tégy velem bármit,
csak nekem lehess. |
|
 V
Lovas nemzet a magyar,
Meg is látszik rajta,
A legtöbbnek van lova,
Pedig nincs is pajta!
|
|
|
|
Ma 2026. október 06. kedd,
Brúnó, Renáta napja van.
Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
