|
Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,232
|
|
V
Elérkezett az új esztendő,
Elszakadt ide ez az idő,
Legyen boldog, békés ez az év,
Ne kapjon el senkit túlzottan a hév, |
|
V
Megköszönlek drága óév,
múltam partja, biztos, jó rév,
hozzám nőttél, sokat adtál,
hogyha kellett, vigasztaltál.
|
|
V
Holnap, majd elvásik a tegnap
szemernyit sem kopik az őrület
csendes gyűlölettel varrja, színt hagy,
felvesz ostoba allűröket: |
|
H
Ajjaj! Minket nem kérdezett itten senki…
Itt a faluban így járt majdnem mindenki.
A férjem sokakkal a faluban, megkapta a SAS behívót.
Éjszakát sírva töltöttük… együtt néztük, harcra invitálót…
|
|
H
Gyakran úgy tűnik, hogy a vénáimban a vér,
mint egy forrás, ritmusos vergődésben sóhajt,
tisztán hallom ahogyan a pillanathoz csapódik,
és hiába keresem a sebem, kezem nem találja ... tapogatózik. |
|
V
Egy illat, egy emlék
Egy okozat, egy töredék
Egy alakzat, egy keverék
Egy mondat, egy menedék |
|
V
Megjöttél hát. Piszkosfehér
és gyér havat pakolt e tél
kis öklödbe, újszülötte
időnknek, mely vénséges vén. |
|
V
Piroska futott az erdőn át,
havasak voltak a fák.
Hullott a fehér permet,
vakondok ásták a vermet. |
|
V
A jeges földre kifolyatták az ősi magyar vért.
Magyar bakát -elvitték-, harcolva kiutat remélt.
Zúg a szél a Don-kanyari állásokba,
De nem zúg a víz, oly’ vastag jég borítja.
|
|
V
A múltat lezáró szánalommal számolom a másodpercet,
három kettő, egy.
Megboldogult az elmúlt esztendő.
Fogat csikorgat az idő. |
|
V
Öntözzük a virágokat,
Ápoljuk kapcsolatunkat,
Amíg vannak barátaink,
Növekednek határaink,
|
|
V
Utazó táskába bújt a múlt,
S a peronon álló várakozás
Hintette tova hímporát. |
|
V
Magányomba fulladok, testem vért köhög,
havas porba hulló lelkem egy vágyért nyög,
véres a kezem, zakómba öltöztetett szívem
sebesülten zakatol egy utolsó csepp magányért!
|
|
V
Tagadhatatlan érted dobog ez a szív,
Tiéd minden dobbanása,
álmaim miden varázsa.
Várom minden nap karod ölelését. |
|
V
Fehérbe öltözött a város,
a hólepel betakart mindent,
bár, csak minden embernek
lenne, meleg takarója, leple! |
|
V
Az emberek egy asztal körül ültek,
ettek újévi piros malacsültet,
s az Isten, mintha szándékosan késne,
úgy csapott lelkük billentyűzetébe, |
|
V
Akit aljas célból megfigyelnek,
lehallgatnak és követnek,
lehet bűnös vagy ártatlan,
az élete veszélyben van. |
|
V
Ifjú, besorozott magyar baka,
Három napja volt a frontvonalba.
Neki még ekkor otthon járt az esze
Ifjú nején s, hogy mikor lesz gyereke.
|
|
H
Új esztendő, friss remények,
Ezer gyertya ég,
Könnyű, boldog évünk legyen,
Adja meg az Ég!
|
|
V
Adjál Urunk reménységet,
hitet, erőt, egészséget,
adjál búzát, esőt, napot,
duzzadt hasú, gazdag magot. |
|
V
Az új esztendőre kívánok,
mindenből jobbat!
Könnyekből keveset,
szerelemből sokat! |
|
V
Bensőm szétnyomja
nagy vétek súlya;
a haláltusák "élet" hangja. |
|
V
Jövő nélkül nincsen élet, embernek nincs reménye,
Szilveszterkor ember kérdezi: a jövő enyém-e?
Mint egy szárnyaló, szabad madár, repül életünk tova…
Így aztán vele növekszik rég múltunk, éveink sora. |
|
V
Mozdul az óra
nagymutatója,
balra az óév,
jobbra az új, |
|
H
A bor öltözteti a lebúj mocskos lakóit,
tarisznyájukban vannak a csillagos álmok,
magas, boltíves kapuként, mit szájukhoz emelnek,
arany-vörös poharak, |
|
|
|
Ma 2026. november 20. péntek, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|