|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Remegjen már verőfény
zöldellő táj felett,
föld mélyének küldemény
-ébredésre érett. |
|
 M
Árnyak és fények
játéka a lombok között.
Fekete fehér színek, |
|
 V
Csók, ölelés, izzadt tenyér,
leszakított alma édes,
mint a méz,
majd fintorba torzul
|
|
 V
Lassan talán már nincs is szép a világban
Keresem, de már semmi nincs ládikában…
Vihar is a kis virágot tépi,
Lőtt vad is az utolsókat lépi…
|
|
 M
Én megtettem mindent,
már vidám élet következik! |
|
 M
A padlón hever egy Miska,
nincs is már szegénynek karja. |
|
 V
Utolérnek téged, megtalálnak
a hegyről kiáltott nehéz szavak,
reád zuhannak, megszólítanak.
|
|
 V
Emlékezz rám, rokonodra!
én vagyok a lombok fodra,
áradó folyóknak sodra,
tavaszi szél lehelete, |
|
 V
Ha akarod, hajnal leszek,
harmatfűről csöppöt veszek,
ha akarod, este leszek,
homlokodra álmot teszek |
|
 V
Fájdalmad mellkasodban már nem fér meg,
fehér papírra fröccsen tintavéred.
kifolyik belőled a szó, verssé lesz.
|
|
 V
Most születik a Tavasz,
Új remények várnak,
Mosoly-előőrsei is
Megjöttek a Nyárnak. |
|
 V
Szemeiben derültséget hordott,
hajában hordozta az éj kapuját,
Szerelmemnek nem vallottam be az igazságot,
bár megkérdezte: Kint a hófergeteg ...
|
|
 V
Szerelem
volt, van s lesz.
Szeretet
volt, van s lesz. |
|
 V
Őrületnek szikrája, ha izzik
vigyázz jól, hogy ne égesd magad,
pokol ajtó nyikorogva nyílik
Lucifer lesz, ki karon ragad! |
|
 V
Van bal szemem és jobb szemem,
s ha csak egyik lenne,
megélnék, ám rosszul járnék,
biztos vagyok benne.
|
|
 M
Kitűzöm kokárdám...
Szabadon, - áldás rá!
Zászlónak darabja,
a szívet takarja. |
|
 M
Ajtót nyitni oly nehéz
Létem zokog: mért, mondd mért? |
|
 V
A kis tulok csak dülöngél,
miközben így szuszog:
Jaj, a deszkahíd véget ér,
s én vízbe pottyanok! |
|
 V
Festettem
fáról lehulló levelet,
szép őszi kép. |
|
 V
Két felhőszelet között
utasszállító repülő körözött.
Fedélzetén jókedvű turisták
szórakoztatták egymást. |
|
 V
Ide jártam, keresem a régi iskolát,
itt öntötték butuska fejünkbe a tudást.
Kis kezünkkel vontuk az iskolatáskát,
szemünkben még a kíváncsiság kandikált,
|
|
 V
Hamisítatlan jó ízét imádtam,
ahogy besurrant, s szétoszlott a számban,
a tekergőző, roppos barnaságát,
s az illatát, mi kívül-bévül járt át, |
|
 V
Szerelem áldozata lettem én,
csupa csalfa, csábító, vak remény.
A szemed-orcád hívó mosolya,
s az istálló mögötti nyoszolya... |
|
 M
Nohát! Ez a Kisgyerek!
Nő, mint esőtől a csermelyek.
Okos mindent megfigyel,
Most naponta slágert énekel. |
|
 H
Apám, tudnod kell azt, hogy
rám mindig számíthatsz,
jó fiad vagyok, ne hidd
hogy rosszra csábíthatsz!
|
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat,
Helga napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
