|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
A kéz kezet mos áldomásaik
a létedet csapolva megszületnek,
ha átadod, legott meg is veszik
a félelem gyötörte, gyáva lelked. |
|
 Gy.
Mily’ jó lenne, résnyi szemmel,
Jót nézelődni… élvezettel.
Az öreg vénember
Még tán' nem félember. |
|
 Gy.
Gyermekeknek mese való,
képzeletük a szárnyas ló,
repül velük a tengeren,
a kék égen, fellegeken. |
|
 Gy.
Gyerekek kérdezik, hogy
Mi a háború, hol van apu?
Háború vissza! |
|
 Gy.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, -
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen... |
|
 Gy.
S a reggelünk bohón elűzi majd
borús napunk megannyi balga nyűgét,
hitünk halott porában újra hajt,
velünk megújhodón a régi hűség. |
|
 Gy.
Felnézek az égre,
fehér felhőmaszat
homályos kékségben.
Vakító fénysugár |
|
 Gy.
Ma délután akárha kanca volnál,
sörénylobogva vágtatok feléd,
de vágyam égve mindhiába kószál,
a múlt ködébe nem talállak én. |
|
 Gy.
Ezüst nyírfákon villódzik a nyár,
szöcskék zizegnek a füvek tövén,
az aranyló nap delelőre jár,
glóriát borít hegyekre a fény. |
|
 Gy.
Jóllehet e kis sávra
nem tudtál figyelni,
gyenge ibolyára
egy kis fényt küldeni.
|
|
 Gy.
Nagy a kérdésem, hogy a végtelen kör is csak egy egyenes?
Nagy végtelen egyenes... bármekkora kör is, ha egyenes?
Nagy a kérdésem, hogy a végtelen kör is csak egy egyenes? |
|
 Gy.
A hajnal új reményeket terít
a búskomor, szeszélyes éjszakára,
elűzi végre balga szörnyeit
az ég alól hasadva, egycsapásra.
|
|
 Gy.
Zöld partján éltem a Tiszának,
Hű keblen, hű fedél alatt,
Szelíd napok tisztán folyának,
Kertem hozott virágokat; |
|
 Gy.
Az esteli tűz mellett
December ült – meg én.
„A telek rég hogy’ teltek?”
Kérdém őt könnyedén. |
|
 Gy.
HEGEDŰSZÓ sír az éjben,
benne sír a bánatom.
Visszatér az ifjúságom,
ha e bús dalt hallgatom. |
|
 Gy.
Idővesztő múlt,
Hibáimmal belém köt,
Bántalmaz minden mögött. |
|
 H
Ültem az asztalnál, számoltam a pénzt.
Egyszer csak egy árnyék vetődik elém:
hát a híres Rabbi áll ott, engem néz.
Akkor pennám lassan letettem én, |
|
 H
Nem féltem nagyot lépni, ha kellett,
mosolyogtam, lenyeltem a könnyem,
nem tudtam mi lesz, nem is ment könnyen,
de már tudom, jó hogy belekezdtem. |
|
 H
Hirdessék ëgyëbek más várasit ősi Hazánknak,
hol dühödő ostromlatok által
vérpatakok folytak, vagy lágy pompának eredvén
dúzs Nëmësink, palotákot emeltek! |
|
 H
Ó, itt e dél, ó, itt e Nizza…
A fényük hogy sajnáltat engem!
A létük szállna, s hullik vissza,
Mert lőtt madár az, tehetetlen… |
|
 H
Kerékbe törve fáj a szenvedélyünk,
tüzét lefojtja burkusok hada,
az értelem borongva-félve eltűnt,
de egyhamar nem is talál haza. |
|
 H
Ha már van valamid, lehet, hogy semmiből létrehoztál valamit.
Már átlépte a saját korlátját, kinek sikerült létrehozni valamit…
Megteremteni, majd gondozni –az aztán a nagydolog- valamit |
|
 Gy.
Háborúk félelme ring felettünk,
szeretet nélkül élünk egymás mellett.
Modern gépek pusztítják a Természetet,
okos , mesterséges intelligencia vezet. |
|
 Gy.
Ki vagyok? mi vagyok? merrül s mibül jöttem?
Hol voltam? s hogy esett hogy világra lettem?
Érzek, gondolkodom, küszködöm, fáradok,
S lélek, melynek útján szüntelenül halok. |
|
 Gy.
Oszlass ködöt, és messzi földre
Űzd el bajod,
És terheld baráti körödre
A bánatot. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
