|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Itt benn egy fáradt csipkeág,
álmodik lángos tűzteát,
bogyói érett asszonyok,
húsukból mézes vér csorog. |
|
 V
Tervekre, vágyakra acélhálót sző a lét,
szövőszékén csattog a vetélő, ide oda jár.
Ígéret földjét már régen elnyelte a világ.
Nevess, kérlek! A sírás semmit sem ér.
|
|
 V
Sárgulnak a falevelek, avarban úsznak a fák,
Szellő zúgva, felbőszülve tépázza lombruháját.
Belesajdult sóhajtásban, lábunk előtt hever,
Festői képet szőve, pihenni tér csendben. |
|
 Sz
Fölbontottam a szerelmet,
s darabjai ott hevertek
tárulkozó tested mellett,
|
|
 Sz
A völgy birkája rám ijedten néz,
mert néki lényem ősembert idéz.
|
|
 Sz
Október huszonharmadika,
Az újkori szabadság napja.
Fegyvert fogott és harcolt a nép,
Két hét után, biz' eljött a vég.
|
|
 Sz
Ők tudják, hogy leginkább a
Szeretetből élek;
Azonnal meg is rohannak,
Amint hazaérek.
|
|
 Sz
Megfogadtam, hogy nem kérek tőle semmit...
és mégis, ha akarna,
ó, ha akarna, megadhatná azt, amit még nem kértem,
|
|
 Sz
a lelki fájdalom
szomorúsággá szelídül.
a testi fájdalom
|
|
 V
Vörös, barna fák levele
megjött az ősz s a hideg vele.
Bágyadt napfény majd elalszik
csípős széllel játszadozik. |
|
 V
Akadozik az órám,
Pihenget, meg-megáll,
Mintha magamat látnám,
Ahogy elszunyókál.
|
|
 V
Múlt hangját lassan, ősz eltakarja ködfoltok között.
Avaron haldokló falevelet rezegtet a szél,
És későn, estefelé, súlyos esőfelhők fölött,
Napnak már nem izzó a forrósága... aludni tér. |
|
 V
De régen volt, mikor a kopott falról
kölcsön kaptam az elnyűtt hegedűt!
Én kértem. Apám jókedvre derült.
Izgulhattam, a szép dallam hogyan szól. |
|
 V
Az összes utca girbe-görbe volt,
a szekérnyomba is szekér sorolt,
|
|
 V
Kristályidő tisztító tere,
a lélek gyógyító mestere,
a tűz elem és Hórusz szeme,
test-lélek-szellem így fénylene... |
|
 V
Légy ma fűtő!
Nem teremtő,
hanem semmivé tevő! |
|
 V
Délre költözött az ég ragyogása,
elszomorít a felhők zokogása.
Zöld erdő, rétek illata már elszáll,
a kapuban a türelmetlen tél vár.
|
|
 V
Örülök, hogy jobban vagy már
tudod, nagyon félt'lek,
szívemben egy nagy űrt hagynál
ha nem beszélnék véled... |
|
 M
Csak egy szót mondtál magadnak,
csak egy szót, s míg haladsz utadon,
mint gyanún felül álló, egy nem képzelt lépésre |
|
 M
Kiknek szemükben a vágy ég,
Kikben kialudt a parázs rég.
Szemeikben minden olvasható
Ahol minden megtalálható. |
|
 V
A bocsánat szó például akkor használatos szerintem,
ha valakit nem szándékosan,de megsértek,
Ezen két kifejezés használatáról ez a véleményem,
S az őszinte érzésem. |
|
 V
Angyal voltam álmomban,
egy igazi angyal,
elrepültem Hozzád,
hatalmas szárnyakkal. |
|
 V
Őszi éjszakán borús az ég,
fénye felragyog talán ma még,
szürke pamlagán a Hold alél,
kósza csillagok - zenél a szél. |
|
 V
Hová sietsz idő? Pergeted a percet, rohanva hozod előre holnapot?
Holnap is, úgyis felkel! Én majd akkor nagyokat ásítva köszöntőm a Napot.
Csillagok, várjatok, fogjátok vissza időt, lassan engedjétek a tegnapot… |
|
 V
Egy szép dalt küldök messziről,
ha már nem leszek Veled,
kérdezhetsz majd, ha lesz kitől,
hogy ki is voltam Neked... |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
