|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
A bányászbéka feneke alatt
találod a nyugdíjadat.
Ne hidd, hogy nincs ennél lejjebb,
következő évben leemelnek.
|
|
 Sz
Dús karaj-zöld ölel át,
óriási szív a szád,
s mint, akinek keze nőtt,
öleled a levegőt,
|
|
 Sz
Vágyom a fényre
Ragyogó napsütésre
A Nap sugarára
Tündöklő fényére
|
|
 Sz
Maradj! Kevésbé árnyba nőtt talán a fénypermet
Megdőlt kapuimtól odaát.
Fölöttem sötét lelkek hálózzák a termet
És szőnek a szívemre csendes koronát.
|
|
 H
Rigót jelentesz, füttyöset,
Tavaszt, mely megmozgat szívet;
Magad mutatni kész vagy, érzem,
S a Föld lelkét kitárni szépen. |
|
 H
Egyedül ültem emlékeimnek töredékével,
mely a szeretett nő felé irányultak... az első nő felé.
Mosolyod, kacagásod, tested melegét érzem most érintéseiden keresztül,
képzeletben, mert képzelet nélkül nincs semmi...
|
|
 H
Ha a falon egy órád van,
rákérdezel, megmutatja, |
|
 M
De ezúttal hozzád őszintén szólok,
Fogadd el végre igazat mondok,
Szentül esküszöm nem verlek át,
Szívjunk most 5 percig békepipát, |
|
 M
Cseresznyevirág
Szirma, nagy termést jósol.
Még jó idő kell. |
|
 M
A sötét semmiből fény lett, atomok, molekulák,
az atomok párafelhőiből csillogó csillagcsodák.
A sötét űr benépesült fényes csillagvárosokkal,
a milliárdnyi csillagváros bolygó-lakosokkal. |
|
 V
Ne kifogásokat találj,
az időt ne vesztegesd.
Menj! Még megölelheted,
még életében szeresd.
|
|
 V
Menj hát Hozzá! Boldog levél! Mondd el –
Mondd el, hogy pár szó elveszett –
Mondd el – hogy én a mondatokba -
Igét s névmást mért nem teszek - |
|
 V
Ahogy most zölden előlopakodnak
a fák örömből duzzadó öléből,
már holtig tartó lélegzetbe fognak
a tág erekből szívott furcsa vértől. |
|
 V
Holdleány vagy minden éjjel
Kibomlasz egy emlékképpel
Meglátogatsz, féltesz engem
Vigyázol Rám, fénylesz nekem |
|
 H
Csak vakaródzó anyagviszketeg,
Ernyedten tesped az Idők felett... |
|
 H
Illatos rekamiénk lesz,
mély díványok, mint valami sírhelyek,
és gyönyörű füstöket kibocsátó virágok nyílnak
számunkra az ég alatt, mint valami szent helyek. |
|
 H
Valamikor réges régen a görög
mitológia idejében kreáltak
egy szót, amit ők sem tudták mi az, |
|
 M
Történelmünk tanúsága szerint
emberek okoznak egymásnak kínt.
Istentől várnak bűnbocsánatot,
mikor közeledni érzik halálukat. |
|
 M
Tudom nem kérdezhetem,
De vajon mit vétettem el?
Mikor jobbra vitt az utam,
Mégis mért balra fordultam? |
|
 M
Nem nyílik virág a kertemben,
nincs már ott piros rózsaszál.
Sárgállott kankalin a réten,
amikor sietve elhagytál. |
|
 M
Tavaszt bontó orgona
sötétlila fürtje
illatozó muzsika
májusának kertje. |
|
 V
Átéltem már, hogy fölemel...
oly ismerős mozdulat.
Látod zuhanok. Eressz el...
nézd, magammal rántalak! |
|
 V
Hányszor zúztam össze magam!
Végül mindig kiteljesedtem,
s mind annyiszor éreztem,
hogy elvesződik valami bennem.
|
|
 V
Oly szép vagy, szép vagy, nyírfácska, te mindig,
A harmat óráin, s ha nap ragyog,
Hogy Oroszország tenélküled nincs itt,
És bájad nélkül magam sem vagyok. |
|
 Sz
Túlléptem az ötödik X-en
a nyugdíj felé közeledem.
Arra gondoltam tehát
lassítanám a munkát.
|
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
