|
 Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Komor-tömör ólom-Fedél
nyomult az fény elé,
szemünk az ég Szép Homlokát
mögötte nem lelé.
|
|
 Sz
Amikor megszülettem,
vércse vijjogott felettem.
Kemény szigorral neveltek,
nem szerettek,semmibe vettek,
|
|
 Sz
Sirassam magamat és a múltamat?
Szeressem a jövőt és még magamat?
Mi elmúlt azt az élet kőbe véste,
Embernek változtatni nincs reménye…
|
|
 H
Megcsókolom a hajad és
ajkaidon folytatom,
tovább haladva vállaidat érinti a szám,
majd mindezek után a melleidet, |
|
 V
A zárda Lányát, - bárhol is -
klastrom hű asszonyát,
valós gyönyörben égni csak
Födémgerenda lát. |
|
 H
Lelkünkből feltörő imánk
segítségért az égbe száll.
Hiteget a csalfa remény, |
|
 H
Régen a lapok ketrecében rettegve néztem, mit rejteget nékem.
Ki a lámpát tartotta, a betűket folyton elárnyékolta.
Meredten bámultam, s csak katonás sorokat láttam,
ahol mégis folyton botladozva jártam.
|
|
 M
Lehullott a bimbó
mielőtt kinyilott volna, |
|
 M
Így késő este bizonytalan kezekkel
lapozgatok, mint egy vágy nélküli ember,
látom, amint kiesik egy régi könyvből,
az árnyékból a virág - egy szellem. |
|
 M
Bő negyedszázad Szerelem;
Kellek Neked -
Kellesz nekem. |
|
 M
Töröld le könnyed, nevessél nyugodtan,
Sok könnyet láttam én tíz év alatt,
Ha látom őket hullni, bár nem szoktam,
Zokogni szívből, azért még szabad. |
|
 V
Ilyen finom köszönöm-öt
Még soha nem kaptam,
Mikor az Idős-otthonban,
Egy fellépő voltam. |
|
 V
Miért jösz vissza álmaimban,
és nappal, miért nem? |
|
 H
Kilencvennyolcban útra keltem
Akkor indult útnak a testem
Megígértem leteszem a tollam
De valamiért újra megfogtam
|
|
 H
Ma már nincsenek koldusok,
a nincstelenek nem kéregetnek.
Fejükre maszkot tekernek,
éjjel hozzád is betörnek. |
|
 M
A fiatal fát öntözik szerelemmel,
elszáradó ágat, könnyeimmel.
Vajon kihajt-e újra öreg koronánk,
nevel virágot, levelet a fánk. |
|
 M
Én, vetnék, bíbor virágot
völgyekbe előbb,
Alkonypír büszkén ne járjon
a Nappal előtt. |
|
 H
A múltunk írásait papírosok őrzik...
csend van,s a nap az őszi homokon,
kezemmel támasztom homlokom,
leveleit olvasom...elém lebben ő itt. |
|
 Sz
A fény előtt nagy, sötét árnyak lebegnek,
Úgy tűnik, el akarják állni utamat.
Tovább úszom, küszködve küzdőm magamat,
Előre, közben a semmibe lebegek.
|
|
 Sz
Egy Hosszú Sín-sikoly
hat így egy Nyári nap’,
mint részeg emlékkép
hat rég múlt nyár miatt.
|
|
 Sz
Ha Földünket tönkretettük,
életterünket
áthelyezzük más bolygóra
vagy a Holdra...
|
|
 V
A kandalló előtt ültünk ketten,
parazsa gyéren világított
néma csendben. |
|
 V
Ablakomra hajlik már az ősz
haja még napfénytől tömör,
árnyékban állsz, mosolyod féli,
feléd oson, szádat virágnak nézi. |
|
 V
Izzik az éjszaka, reszket a fény,
üstökös száguld az ég peremén,
csillagok hullnak a nyár derekán,
tücskök zenélnek egy vén citerán. |
|
 V
Van nekem nagy igazságom, de mélyen hallgat,
Tudom, hogy a pusztába kiáltom szavakat… |
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
