|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Szombatra esett hogy megszülettem,
Jó nap lehetett de nem emlékszem,
Idegen voltam egy idegen helyen,
De ha nem ölt meg csak erősebb lettem,
|
|
 V
Ha tudtam volna,hogy csak egyszer
kellek neked,nem adtam
volna a szívemet. |
|
 Sz
Nem fáj a múlt, a szerelem,
Hisz te még itt vagy velem.
Benned hiszek, és szeretlek,
Szeretet megbocsát neked.
|
|
 Sz
Szeretnék neked levelet írni,
válladra borulva sírni,
érezni bőröd illatát,
de szél suhan a fákon át,
|
|
 Sz
Csillagokat rejt a hófelhő az égen,
táncolnak szökött pihék a lámpa fényben.
Üres a tér, már szinte kihaltnak látszik,
valahol egy zugban utcazenész játszik.
|
|
 Sz
Dér didereg alvó fákon,
fagyos éjben advent kopog;
gyarló lelkünk készen álljon,
s az áldás is ránk találjon,
|
|
 Sz
Itt van a Tél hamarosan,
vadludak szállnak a magasban,
Hangos gágogással, kötelékben,
nagy "V" alakban sorba, szépen.
|
|
 Sz
A gyöngyhalász nem félt,
bár életét kockáztatta,
hogy a lélek gyöngyét
egyszer megtalálhassa.
|
|
 Sz
Volt egy kis fám, én ültettem,
Becézgettem, úgy szerettem.
Karácsonykor díszítettem,
Benne mindig gyönyörködtem!
|
|
 Sz
Melankólia
Ücsörög búsan, tájon.
Hajnal, már deres.
|
|
 Sz
Más ,az a régi szerelem
Édes égető érzelem
Amely mindennap lángolt
Egymásra vágyott
|
|
 Sz
Meghitten szólt egy szürke liba a fehérhez:
„Sétáljunk együtt oda az erdő széléhez,
a friss zöld fűben jól fogjuk érezni magunkat
mert társaságban a libák jobbat gágognak.”
|
|
 Sz
Kinyílott a jégvirág az ablakon
fagy karcolt, festett jégkristály szirmokat.
Tollasak a kopasz fák a ligetben
szellő hint csendben zúzmara- álmokat.
|
|
 Sz
Átfonja lényedet szeretet virága
Advent ünnepének égő gyertyája.
Gyújtsuk meg most együtt és égjen lobogva
Szeretetünket mindenkinek elosztva.
|
|
 Sz
A fényeken túli rendezett káosz,
Kaotikus árnya az éjfekete kozmosz,
Köd áztatta kabátként terül szét rajtam,
Fekete éjköntös, mit magamnak varrtam,
|
|
 V
Rázd le a nyomort egy tisztáson hamar,
szökdeljél futva, míg senki sem zavar -
azzal se' törődj, ha emberek jönnek,
rokon a vágyunk... dehogyis különbek. |
|
 V
Ha majd egyszer bálba megyek, tiszta glaszékesztyűt húzok,
Hogy ne látsszon a kezemen a köröm alatti piszok… |
|
 H
Hiába, hogy csak átutazók vagyunk
ez örvénylő világban,
áttetsző, gyöngyfényű fura lények
emberi maskarában. |
|
 H
Elrepült a kékmadár,
Nem jön vissza soha már.
Képzelet a szülő anya,
Visszajönni sose hagyja. |
|
 H
Igricek unokája vagyok,őseim
mind vérbeli magyarok..
Kik ha látnák mi történt hazánkban,
hadat küldenének hamarjába. |
|
 H
Őseink lerázták az igáinkat!
Mi elfeledtük ősi imáinkat.
Ők naggyá tették e büszke Országot!
Mi naggyá tesszük a nyomorúságot. |
|
 H
Az egyszerű halandó
csak ámuldozó, ámuló
Mennyi rengeteg víz
iszonyú erők egy helyen |
|
 H
Vágyódom nyugalomra,
pihenésre, kikapcsolódásra. |
|
 H
Úton barnul egy nagykabát, éj festi meg.
Kék-hó, fényt rászitál, hullajt darás-deret.
Csillámló lábnyomok elfogynak szem elől,
csipke-nász terítőt havaznak pőre fák. |
|
 H
Egy szomorkás régi dallam költözött fülembe
dúdolgatom, akaratlan könny szökik szemembe.
- "Ha nagyon feszítik elszakad a húr is,
ne bántsd a szívemet fáj az nekem úgy is." |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 30. szerda,
Jeromos napja van.
Holnap Malvin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
