|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Ma is fehérek a fák,
de nem hó, dér borítja.
Tejköd lepi a várost,
pedig a jó időt várjuk!
|
|
 Sz
Szól a száj
és száll a dal,
dúdoló dalnokom
hallgatom a hangod.
|
|
 M
Hűvös a reggel, s Te úgy szúrsz mint egy kaktusz,
rózsaszín lányszobámba áramlik a fény,
szerelem izzik szívemben, Te egy dalt tudsz
dalold el nekem és oly' boldog lesz a lét! |
|
 Gy.
Rád gondoltam most is, mint mindig,
Amikor nem vagy itt énvelem.
Hiányzik karod ölelése,
Hogy fülembe suttogod nevem. |
|
 Gy.
Minket bántanak, vállam, nem hagyod!
Félre azt, ki holt, ki menthető!
Csendes harc előtt, harcban bősz vagyok,
Harc után – kenyérre kenhető! |
|
 Gy.
Összeteszi két kis kezét,
úgy áldja ő szent Istenét,
értelmét még nem tudhatja,
mégis olyan szépen mondja. |
|
 Gy.
Manócskával boldog vagyok,
fényes szeme mindig ragyog,
ahol egymást így szeretik,
oda öröm hemperedik.
|
|
 Gy.
Tudod lelkem; az én szívem,
Nem nyugszik meg sohasem,
Míg kedvesem ölében, nem pihenek. |
|
 Sz
A kis veréb szépnek hitte magát,
büszkén libegtette tollazatát.
Egy gőzölgő lócitromon
falatozott nagy boldogan.
|
|
 Sz
Az ember emlékezik...
s az emlékezet millió szikrát rejt,
egyik percben még apró fényeket sejt,
majd elfeledettnek hitt érzések gyűlnek.
|
|
 Sz
Ma reggel arra ébredtem,
tombolt a szél eszeveszetten.
Medencében a víz hullámzott mint
a tenger,azt gondoltam,
|
|
 Sz
Mindig a gondolatok
Osztják nálam a lapot,
De néha bajba vagyok,
Mert nem jönnek a lapok..
|
|
 Sz
Hallgassuk meg az öregeket!
Így járjon nekik a tisztelet!
Ne fojthassák múltjukba tárgyát
történeteiknek – adják át!
|
|
 H
Suttog a tavasz, várj egy kicsit még,
Illan az illat, nem borult az ég,
Komor felhők nem takarják a Napot,
Tudod, ilyenkor oly' boldog vagyok! |
|
 H
Egyszer régen szíven talált Ámor,
ez volt számunkra a mézédes mámor.
Nehéz elmondani, hogy mit éreztem,
szívünk együtt reszketett sebesen. |
|
 Sz
Sokáig állok egy pocsolya szélénél,
nézem a benne remegő világot,
furcsa látvány, ha sokáig figyelem,
szinte elfelejtem, hogy tán buszra várok...
|
|
 Sz
Hihetetlen, mégis igaz, mért ne történne velem.
Idős korban megváltozik, testünk és az értelem.
Látható jeleik vannak, nem lehet letagadni,
|
|
 H
Kezedhez érni, szemedet nézni
Futni utánad és kiabálni
Ahogy fut a gyermek az anyja után.
Úgy futok én is most te utánad. |
|
 H
Várva-várlak,
álmomban látlak!
Nem jössz el soha,
jól tudom régóta. |
|
 H
Mindig voltam,
sosem leszek,
egyedül is
együtt megyek |
|
 H
Egyszer régen megláttalak,
rögtön szívembe zártalak.
Enyém lettél, tiéd lettem,
részem voltál, részed lettem. |
|
 M
Akkor vettem észre a kutya jön utánnam,
Nem akartam magammal vinni
Még egy terhet a nyakamba venni,
Talán van gazdája aki őt keresi. |
|
 M
Szemek rajongva nézik az Önét,
S nem érzékelik messziről,
Hogy olthatatlant hurcol, vágyakat,
Szent női vágyakat belül. |
|
 M
főleg, hogyha nem is akarom
nem is szeretném, hogy ne fájjon
nem lesz többé rá oly' alkalom
hogy vállam könnyeidtől ázzon! |
|
 M
Ha vulkán egy vita,
s kitörni kész a láva-ár,
itthon akár ma már,
saját krátert csinálhatok, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
